Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly év végén a lakáshitelek állománya a GDP 12 százalékára rúgott, összesen 3109 milliárd forintot tett ki - tájékoztatott a KSH a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek teljes körének (ez 20 bankot, 3 jelzáloghitel-intézetet, 153 takarékszövetkezetet, és 3 hitelszövetkezetet jelent) adatszolgáltatása alapján. (A Magyar Nemzeti Bank korábban 3137,8 milliárdos állományt jelzett ugyanerre az időszakra.) A teljes állomány 47 százalékát a devizaalapú konstrukciók adták. A KSH 2001-ben vezette be azt az adatgyűjtést, amely a lakossági lakáshitelezési tevékenységet évente kétszer vizsgálja. Mint megállapították: az elmúlt öt év során a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy év alatt az állomány megduplázódott. A 2006. végi állapothoz képest tavaly a teljes állomány összege 16 százalékkal, a devizaalapú állomány 59 százalékkal emelkedett.
A dinamika az MNB által közzétett adatok alapján is jól áttekinthető, a KSH azonban több olyan részletre is rákérdezett, ami sem a pénzügyi felügyelet, sem a jegybank közzétett információiból nem derül ki. 2007-ben - tudjuk meg a KSH adataiból - a piaci szereplők 131 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 768 milliárd forint értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év végéhez képest csökkenés, összegét tekintve kismértékű növekedés következett be. Ugyanakkor tovább csökkent az állami támogatású lakáshitelek aránya: 2007 végén az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 13 százaléka volt államilag támogatott. A második félévben folytatódott ez a tendencia: a lakáscélú hiteleknek ekkor már csak 11 százaléka volt támogatott, szemben az előző évi 25 százalékkal. A változás oka nyilvánvalóan a devizaalapú hitelezés további terjedése. A devizaalapú konstrukciók az engedélyezett hitelek számának közel 77 százalékát, összegének 87 százalékát tették ki 2007 második félévében.
Az ügyfeleknek ekkor a piaci szereplők átlagosan 6,2 millió forint lakáshitelt engedélyeztek, ami az előző év azonos időszakához képest 22 százalékos emelkedést jelent. A folyósított lakáshiteleknél az építésre és új lakás vásárlására folyósított hitelek aránya az előző évi 32 százalékról 2007-ben 28 százalékra csökkent, miközben a használt lakásoknál az előző év végi 50 százalék 59 százalékra emelkedett. Az áthidaló kölcsönök - derül ki a számokból - továbbra sem voltak túl népszerűek, arányuk a teljes állományon belül egy ezrelék körül alakult. Az idősoros adatokból az is látszik viszont, hogy a hitelkiváltás aránya még mindig nem túl jelentős (három százalék alatt van), de egy év alatt határozottan megjelent a palettán ez a hitelcél is.
Összegét tekintve - állapította meg a KSH - a használt lakások vásárlása dominált, és ennek a hitelcélnak az előfordulási gyakorisága emelkedett. A használt lakás vásárlása (mint hitelcél) mind számában, mind összegében több volt az építés és az új lakás vásárlása együttesénél. A lakáscélú hitelek futamideje meghaladta a 14 évet, az egyes hitelcélok közül a lakásépítés és az új lakás vásárlása esetén 18 év körül állandósult. Az előbbit tekintve az átlagos futamidő kismértékben, a használt lakás vásárlása esetén két évvel emelkedett.
