- Miért előnyös egy önkormányzat számára, hogy beruházását kötvénykibocsátás helyett váltós konstrukcióval fedezze?
- A kötvénykibocsátással szemben a (közbeszerzési eljárást sem igénylő) váltó nem jelent többletterhet az önkormányzatnak és már 200-300 millió forintos projektek esetén is alkalmazható. A szükséges fejlesztést az önkormányzat önerő nélkül valósíthatja meg. Az önkormányzat az elvégzett munkáért jövőben esedékes váltókkal fizet, így előre meghatározható részletekben, fix esedékességi dátumokkal előre tervezhető a kiadása. Mivel a beruházáshoz szükséges telket az önkormányzat elad(hat)ja a beruházónak, ráfordítás helyett átmeneti forráshoz is juthat egyéb fejlesztési feladatok megvalósításához. A megvalósított beruházás azonnal önkormányzati tulajdonba kerül, és tetszőlegesen hasznosítható, értékesíthető. A hitelfelvétellel kapcsolatos közvetett és közvetlen tranzakciós költségek és a hitel-, árfolyam- és kamatkockázatok a beruházót terhelik.
- A bank szempontjából mi a különbség a két finanszírozási modell között?
- A váltós konstrukció alkalmazása esetén egy konkrét ügylet finanszírozásáról van szó, így jobban nyomon követhető, hogy mire fordítja az önkormányzat a pénzt. További együttműködési lehetőség a kivitelezést finanszírozó bank számára, hogy ebben az esetben felügyelni tudja a teljesítést. A váltó biztosítékként használható, mert a váltójogi szabályrendszernek köszönhetően a követelés gyorsan és egyszerűen behajtható, diszkontértéken ráadásul azonnal értékesíthető (leszámítolás).
- A váltó nem rettenti el a helyhatóság lehetséges kivitelezési partnereit, a vállalkozókat?
- Egyáltalán nem, mivel ez a megoldás a vállalkozók számára is előnyös, hiszen amint elkészült a beruházás, akár azonnal hozzájuthatnak pénzükhöz. Az önkormányzat ugyanis a birtokba vételkor a váltókkal fizet, a vállalkozónak lehetősége van arra, hogy azokat bankjánál leszámítoltassa. Az önkormányzat a beruházás során megvalósult építmény vételi szándékának megerősítésére a vállalkozó finanszírozó bankjánál a szerződés aláírásakor a váltókat letétbe helyezi.
- Milyen területeken alkalmazható tipikusan a váltó?
- Olyan beruházások esetében, amelyekhez nem kapcsolódik szolgáltatási szerződés (ilyen például a bérlakásépítés), vagy ha az önkormányzat meg akarja tartani a szolgáltatást saját hatáskörében. Utóbbira jó példa a parkoló, illetve a mélygarázs. Abban az esetben is jó szolgálatot tehet a váltó, amikor a ppp túl kockázatos lenne (tornaterem, színház, hangversenyterem), de az uniós támogatásokhoz kapcsolódva akár az önerő biztosítására is jó megoldás.
- Végezetül mit ajánlanának ezzel kapcsolatban az önkormányzatok figyelmébe?
- A Commerzbank az elmúlt években már több olyan projektben is közreműködött, ahol az önkormányzat váltóval fizet. Az ilyen ügyletek megvalósításában fontos, hogy a bankot kellő időben bevonják a tárgyalási és döntés-előkészítési folyamatokba, mindannak érdekében, hogy a váltók névértékét és leszámítolás utáni értékét kellő alapossággal tudják meghatározni.
