Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A háztartások szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) az idei első negyedévben a GDP 1,4 százalékát érte el. A szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási képesség 46 milliárd forint, a GDP 0,8 százaléka volt – olvasható a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett jelentésében. A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2007 első negyedévével végződő utolsó négy negyedévben 576 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka volt. A most közölt adatok egyébként markánsan nem térnek el attól, amit előzetesként korábban megjelentetett a jegybank (NAPI Gazdaság, 2007. május 17., 4. oldal). Nem változott (talán valamelyest romlott) tehát az az összkép, ami a lakosság megtakarítói pozícióját mutatja. Idén az első három hónapban a háztartások pénzügyi vagyona ugyan 226,8 milliárd forinttal nőtt, de ehhez kellett a közel 182 milliárd forintos átértékelési nyereség is. A 45 milliárd forintnyi tranzakciós gyarapodás nagyságát pedig az teszi szinte szánalmassá, hogy e mögött 133,3 milliárd forintnyi a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció. Reálértéken tehát a kedvező árfolyammozgások nélkül (netán éppen ellenkező előjelű változással) a lakossági vagyon majdnem 90 milliárd forinttal csökkenhetett volna.
Persze a helyzetet nem lehet ilyen mechanikusan értékelni. Az átértékelődés ugyan szinte pontosan ugyanolyan mértékben érintette kedvezően a megtakarítókat, mint az adósokat. Míg ugyanis az erős forint a kölcsönállomány nagyságát 90 milliárd forinttal apasztotta, a pénzügyi eszközök értéke hasonló okból több mint 91 milliárddal gyarapodott. A képet tovább módosítja viszont, ha utóbbi belső összetételét is vizsgáljuk. Ekkor ugyanis kiderül, hogy az árfolyamok mozgása a devizabetétek nagyságát 19,3 milliárd forinttal apasztotta (megjegyezzük: a hiteleknél a svájci frank a meghatározó, míg a betétek zöme alighanem dollárban van). A nyereség tehát valójában a tulajdonosi részesedéseknél (persze ide tartoznak a tőzsdei részvények is) következett be. A befektetési jegyeken ugyanakkor, ha jelképes mértékben (mindössze egymilliárd forint) is, de buktak a háztartások. Ezúttal egyébként ilyen okból a nyugdíjpénztári tartalék is csökkent – majdnem 12 milliárd forinttal. A háztartások pénzügyi eszközei közül a devizabetétek, a befektetési jegyek és a nyugdíjpénztári, életbiztosítási követelések növekedtek számottevően. A kötelezettségek esetében pedig továbbra is a hosszú lejáratú devizahitelek növekedése volt jelentős.
A háztartások külföldivaluta-vásárlásainak első negyedévi jelentős, a szokásostól eltérő növekedése miatt – állapította meg az MNB – mintegy 54 milliárd forint értékű emelkedést kellett elszámolni a külföldi készpénz állományában.
A jegybanki jelentés szerint a nem pénzügyi vállalatok szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási igénye a negyedéves GDP 0,1 százaléka volt. A szektor szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási igénye 56 milliárd forintot ért el, ami a GDP 1,0 százalékát tette ki. A cégek pénzügyi eszközeik közül elsősorban a hosszú lejáratú értékpapírjaikat, valamint tőzsdei és nem tőzsdei részvényeiket növelték, miközben jelentősen csökkentek a folyószámla-követeléseik. A kötelezettségek növekedésében a részvények és részesedések szerepe volt a meghatározó. A vállalkozások nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a 2007 első negyedévével végződő utolsó négy negyedévben 543 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka volt.
