Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakosság kölcsöneinek ma már közel felét (49,5 százalék) devizában tartják nyilván a finanszírozók. Ennek következményeképp elég nehéz a háztartások tényleges „hitelétvágyát” megítélni. Ennél a nagyságrendnél ugyanis az árfolyam alakulása jelentősen befolyásolja az állományok értékét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait alapul véve csak a svájcifrank-alapú kölcsönöknél az első negyedévi állomány a múlt heti kisebb forintmegingás következtében több mint 50 milliárd forinttal nőtt. Amennyiben tehát a napi MNB-árfolyamot vennék a hiteltörlesztésnél alapul, akkor ennyivel emelkedett volna a lakosság hitelterhe. A gyakorlat egyébként nem sokban különbözik ettől. A törlesztőrészlet megállapítása az Erste Banknál – tudtuk meg a pénzintézetnél – a honlapon közzétett napi „Számlakonverziós deviza árfolyamon” történik. Az adós havi terhét a K&H Banknál a törlesztés napján érvényes (a neten szintén elérhető) devizaeladási árfolyamon állapítják meg, és hasonlóan jár el szinte minden pénzintézet. Ezek az adatok ráadásul napra visszakereshetők. A jegybank által meghirdetett és a bankok által alkalmazott árfolyamok között sokszor igen csekély a különbség – állapítottuk meg a banki árfolyamajánlatok elemzése alapján. Mivel azonban a hitelintézeteknél a helyi kereslet-kínálat is jelentős befolyással bír, mindkét irányú korrekció (ami a piaci átlagnál magasabb, illetve alacsonyabb napi árfolyamot eredményez) előfordul. Az azért megállapítható, hogy a banki árfolyamok alapján az említett ötvenmilliárdos pluszteher tovább nőne. Adósonként viszont egy ilyen nagyságú forintgyengülés tulajdonképpen teljesen érzékelhetetlen. Számításaink szerint 40 ezer forintos törlesztőrészletnél még a legutóbbi leggyengébb árfolyam is kevesebb mint ezerforintos tehernövekedést eredményezett.
Az összes hitelállomány éves növekedési üteme az első negyedév folyamán jelentősen lassult, az éves növekedési ütem 18,5-ről 13,8 százalékosra esett – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az idei első negyedévről készített elemzésében. A jelentésből is kiderül azonban, hogy a meglehetősen markáns lassulást némiképp módosítja a forint jelentős felértékelődése. Ennek következtében ugyanis a devizahitel-állományok forintban értékelve számottevően összezsugorodtak. Az így keletkező közvetlen árfolyamhatást kiszűrve – olvasható a PSZÁF-anyagban – az éves állománynövekedés lassulása egészen minimálisnak tűnik. A banki üzletméret növekedése (forintban mérve) tehát valóban sokat lassult, csak nem a kereslet markáns lanyhulása, hanem a forint felértékelődése által okozott árfolyamhatás következtében. A teljesség kedvéért a PSZÁF áttekintette a banki hitelállományok árfolyamszűrt negyedéves növekedését is, a fontosabb összetevők szerinti bontásban.
Jól látható, hogy az utóbbi három év első negyedévei közül növekedési szempontból az idei volt a leggyengébb, hiszen a bővülés a tavalyelőtti 4,4, illetve a tavalyi 2,8 százalékról 2,3-re esett vissza. Az is szembetűnő, hogy a lassulás teljes egészében a nem pénzügyi vállalatok hitelei körében következett be, ahol idén az első negyedévben egyáltalán semmilyen növekedés sem volt. A lakossági hitelexpanzió (öt százalék alatti növekedés) az előző negyedévekhez képest ugyancsak lassult. A kép változik viszont, ha ezt az adatot az előző két év első negyedéveihez viszonyítjuk. Ilyen alapon ugyanis nemhogy visszaesést nem észlelünk, hanem még kismértékű gyorsulás is megállapítható.
