Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tanév befejezése után indul meg az igazi turistaáradat. A GfK Hungária legújabb, májusban publikált és jelentős feltűnést keltett felmérésének eredményei szerint a magyarok között továbbra sem népszerű az utasbiztosítás: tízből kevesebb mint három honfitársunk biztosítja magát, amikor hosszabb-rövidebb utazásra indul. Horváth Péter, a QBE Atlasz igazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) tagozatvezetője szerint csak a szezon végén látszik majd, hogy az idén bekövetkezett-e ezen a téren a már régóta várt áttörés. Az első negyedévi adatok mindenestre nem jeleznek még előrelépést. Bartók-Nagy András, az Európai Utazási Biztosító (EUB) elnök-vezérigazgatója szerint azonban nem ennyire nagy a gond. Mint ugyanis kifejtette: az utazási irodákat felkereső utasok és a hivatalos céllal útra kelők közül szinte mindenkinek (NAPI Gazdaság, 2007. május 4., 5. oldal) van utasbiztosítása. Ilyet jellemzően az egynapos kirándulók vagy az utazási irodákat kihagyó autós turisták nem kötnek. Becslése szerint így az utazóknak ma körülbelül a fele rendelkezhet valamilyen utasbiztosítással. Ezzel nagyjából egyetért Horváth is, bár szerinte az internetes foglalások terjedésével egyre bővül az utazási irodát nem felkeresők köre.
Általános vélemény szerint jelentősen növekedett viszont azoknak a száma, akik bankkártyához nyújtott utasbiztosítást használnak és nem vesznek külön kötvényt, illetve egyre többen szerzik be az ingyenes európai egészségbiztosítási kártyát (EEK). Az EEK-t információnk szerint mintegy 350 ezren váltották már ki, a bankkártyás utasbiztosításoknál azonban még becslés sem készíthető arra, hányan akadnak, akik valóban tisztában vannak azzal, hogy kártyájuk pontosan milyen biztosítási szolgáltatásokra jogosít. Nemcsak az jelenthet ugyanis problémát, hogy a bankkártyák mögötti utasbiztosítás gyakran kis értékű (alacsony limit) és korlátozott szolgáltatást nyújt, hanem az is, hogy az ügyfél egyszerűen nincs tisztában helyzetével. Horváth úgy látja, hogy az utazók sokszor csak itthon szembesülnek azzal: bankjuk (illetve a vele szerződött biztosító) kizárja például a fedezeti körből az Európán kívüli vagy a két hétnél hosszabb utakat. Az EEK-val is jelentős csalódás érheti az utazókat. Ez ugyanis nem tartalmaz semmiféle asszisztenciát és minden szolgáltatásért önrészt (jellemzően 25 százalékot) kell fizetni, amit senki nem térít meg a páciensnek. Ezért javasolja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is, hogy az ingyenes EEK mellé mindenki kössön külön utasbiztosítást is.
Kevesebb szó esik arról, hogy az EEK csak állami kórházakban, illetve az állami betegségbiztosítóval szerződött szolgáltatóknál használható. Horváth Péter hangsúlyozta: akadnak például olyan – a magyarok által igen kedvelt – görögországi és olaszországi kisebb tengerparti települések, amelyekben egyetlen, az állammal szerződött orvos sem praktizál. Ilyenkor szinte létkérdés, hogy a turista ne csak EEK-val, hanem utasbiztosítással is rendelkezzen. A QBE Atlasz igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az sem mindegy, hogy az asszisztencia milyen minőségű. Biztosítójuk ma már 24 országban rendelkezik magyar hívószámmal. Például Egyiptomban, Tunéziában és Görögországban is helyi (esetleg egykor Magyarországon tanult) orvosok válaszolnak magyar nyelven a bajba jutott utazók hívásaira.
Ami a biztosítási díjakat illeti, nos azok számításaink szerint család esetén naponta és fejenként kétszáz és kilencszáz forint között szóródnak. A különbség igen jelentős, de a feltételek átböngészése után (lásd táblázatunkat) a szolgáltatási limiteknél is jókorák az eltérések. Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy baj esetén célszerű haladéktalanul felvenni a kapcsolatot a biztosítóval. A társaságoknak így lehetőségük van arra, hogy jelezzék: mely intézmény jöhet szóba. Bodor Máté, az Uniqa termékmenedzsere szerint nagyon fontos, hogy olyan szolgáltatást nyújthassanak ügyfeleiknek, amelyért teljes felelősséget vállalnak. Nem mellékes persze az sem, hogy ilyenkor a páciensnek nem kell fizetni (megelőlegezni) a kezelés költségét. Horváth Pétertől megtudtuk: az exkluzív termékek a drága magánklinikák kezeléseit is fedezik. Ha egy alapbiztosítással rendelkező ügyfelet rosszullét esetén a legközelebbi magánklinikára visznek be, a biztosító a szükséges ideig szintén állja a számlát. Ilyen esetekben (is) az ügyfél érdeke számít, vagyis ameddig a kórház nem minősíti szállíthatónak vagy elbocsáthatónak a beteget, addig a biztosító ezt nem vitatja, szó nélkül fizet.
A biztosítók szakembereinek többsége (legalábbis magánbeszélgetésben) éppen ezért úgy véli, a megfelelő biztosítással rendelkezőknek értelmetlen kiváltani az EEK-t. Bodor Máté viszont arról beszélt lapunknak, hogy szerencsés helyzetben van az a biztosító, amelynek ügyfele rendelkezik az EEK-val, mert ez lényegesen csökkentheti a költségeket. Az a tudatos utazó – fejtegette –, aki kiváltja az ingyenes kártyát és biztosítást is köt, mentesül a fizetendő önrész alól (hiszen azt a biztosító vállalja), miközben természetesen élvezi a teljes körű asszisztencia nyújtotta kényelmet, illetve a poggyászbiztosítást is. Az EEK az Uniqa ügyfélkörét nem „tizedelte” meg, igaz, ettől nem is tartottak sem a kártya bevezetésekor, sem az azt követő időkben. Bodor a bankkártyákhoz tartozó biztosításokkal kapcsolatban is eltérő álláspontot képvisel: szerinte ugyanis a plasztikokhoz kapcsolt biztosítások napjainkra magas színvonalú termékekké nőtték ki magukat, egyik-másik méltó vetélytársa lehet a piacon található alap- és középkategóriás utasbiztosítási termékeknek is. Erre példaként hozta fel az Uniqa Biztosító azon csomagját, amelyet a Raiffeisen Bank ügyfeleinek kínál fel. Ezt a lehetőséget – mondta el – nem véletlenül választják egyre többen. Mint hozzátette: azok az ügyfelek persze, akik az aktív kikapcsolódásnak olyan ágát választják, amely eltér a megszokottól, továbbra is az adott tevékenységet is biztosító fedezetet keresik és vásárolják.
