Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai hitelintézetek és befektetési vállalkozások jelentős része egyre komolyabb előkészületeket tesz a Bázel II. gyűjtőnéven emlegetett új tőkemegfelelési követelmények gyakorlatba történő átültetésére, ám mint az a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kérdőívére megküldött válaszokból kiderül, a felkészülés intenzitása eléggé komoly eltéréseket mutat. A PSZÁF vizsgálata szerint a felkészülésben aktív szerepet betöltő intézményeknél 10–40 fős gárda dolgozik az új szabályozás megkövetelte változások előkészítésén, a költségeket – amelyek döntően az informatikai (szoftver-) költségekből és tanácsadói díjakból állnak össze – a PSZÁF a kérdőívre adott válaszokból intézményenként 60 és 800 millió forint körülire teszi, megjegyezve, hogy akad olyan intézmény, amely a többéves felkészülési ciklus teljes büdzséjét adta meg, mások azonban csak az éves költségeket. A felügyeleti felmérésből kitűnik, hogy a kisebb piaci részesedéssel bíró intézményeknél hiányzik a Bázel II. munkacsoport, az aktuális feladatokat az érintett szakterület végzi el.
A hitelintézetek döntő többsége végzett már próbaszámítást a hitelkockázati tőkekövetelmény várható alakulására – kimutatásaik alapján többségük nem számít lényeges változásra sem a tőkekövetelmény, sem a fizetőképességi mutató várható szintjének vonatkozásában, ám az megjegyzendő, hogy mivel a szabályozást még nem fogadták el véglegesen, a modellezők is csak feltételezésekkel élhettek a próbák során. A kérdőívre adott válaszokból az is kitűnik, hogy a jelentősebb piaci szereplők némelyike már 4-5 éve folyamatosan végez adatgyűjtést a működési kockázatok kezelése érdekében, sőt több helyen ennek már a belső szabályait is megalkották. A PSZÁF szerint a veszteségadatokat gyűjtő intézmények már Bázel-konform módon rögzítik a működési kockázatokat.
