Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi pénzintézetek egyre komolyabb mértékben vesznek igénybe üzleteik támogatására közvetítőket. Ilyen körülmények között a potenciális ügyfeleknek a különböző csatornákon (reklámok, hirdetések vagy éppen apróhirdetések) keresztül vonzóbbnál vonzóbbnak tálalt kínálatból igen nehéz választani. Első ránézésre ugyanis általában nem látszik, hogy a termék a szolgáltatást ajánló bankhoz kötődik-e vagy sem. Az sem mindegy, hogy a cég egyetlen pénzintézet ajánlatát közvetíti vagy választási lehetőséget is ad.
Sok bank egyébként nem kívánja meg partnerétől, hogy csak vele álljon kapcsolatban, általában azonban örülnek, ha a vállalkozás ilyen módon elkötelezi magát. A CIB Bank esetében a kizárólagos partnerek képviseletként működhetnek, s vannak kizárólagos képviselők a HVB Bankban, az MKB Bank pedig a kiemelt viszonyt kifejezetten díjazza. Az egyetlen bankhoz kötődés kedvezőbb kondíciókat jelent a partner számára a hitelközvetítési jutalékok esetében, bár a más helyről érkező pénzekről ilyenkor természetesen le kell mondaniuk.
Ha már a jutalékoknál tartunk: általános tapasztalat szerint a pénzintézetek egységes, teljesítményarányos jutalékfeltételeket határoznak meg valamennyi partner esetében, amelyeket a megvalósult ügyletek után fizetnek ki. A jutalékok mértéke szigorú titok, nagyságrendjéről egyedül az OTP Bank válaszából alkothatunk képet, eszerint a legnagyobb bank teljesítményarányos sávos jutalékszintje a hitelszerződésben szereplő összeg 1-1,2 százaléka körül mozoghat. Vannak persze olyan pénzintézetek, amelyek nem elégszenek meg pusztán annyival, ha hitelközvetítő partnerük egyszer-egyszer „becsenget” egy ügyféllel: a CIB-ben például a jutalék kifizetésének feltétele a szerződésben foglalt minimális elvárások teljesítése.
Az általánosan egységes díjazásról szóló képet számos más körülmény is árnyalja. A Volksbankban például azok a hitelközvetítők, akik vállalati ügyfelekkel dolgoznak, minden esetben egyedi megállapodás alapján kapják jutalékukat, szemben az egységes díjazásra átállított lakossági hitelközvetítőkkel. Az MKB és a K&H is hajlik arra, hogy üzletileg indokolt esetben egyedi megállapodásokkal térjen el a standard jutalékszintektől. A HVB ugyanakkor egy-egy hitelközvetítő számára speciális terméket is kidolgoz – ilyen esetben természetes, hogy a jutalékmegállapodás is egyedi. Érdekes ellenpont az IC Bank, ahol valamennyi megállapodás egyedi díjszinten történik – ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kisbank kizárólag vállalati termékeket kínál hitelközvetítőkön keresztül.
A hazai pénzintézetek elsősorban a hiteltermékeik felfuttatása esetében veszik igénybe a hitelközvetítők szolgáltatásait, a megkérdezettek közül csak a K&H és az MKB válaszolt egyértelműen úgy, hogy partnereiknél a hiteltermékektől a számlakonstrukciókon keresztül a kártyákig és egyéb banki szolgáltatásokig (e-bank) számos terméket meg lehet vásárolni, illetve igénybevételére szerződést lehet kötni. Az MKB például még a befektetési termékek értékesítésére, valamint a nyugdíj- és egészségpénztári tagszervezésre is felhasznál hitelközvetítő partnereket. (A fentiekből következik, hogy több esetben – amikor csak szolgáltatást rendel meg az ügyfél – a közvetítő csak egyszeri, fix díjat kap munkája után.) A tendencia a hitelközvetítők mind szélesebb termékkör terítésébe való bevonása. Mind több bank (például HVB) igyekszik a lakáshitel-termékekkel rokon termékeit is a hitelközvetítőkön keresztül kínálni. Áprilistól erre az útra lépett az OTP Bank is: a pénzintézeti csoport ezentúl lakás-takarékpénztári és életbiztosítási termékeket is kínál majd képviseleti hálózatában. Az Erste szerint a trend az, hogy a lakossági termékek értékesítésében tapasztalatot szerzett hitelközvetítők egyre hangsúlyosabb szerepet játszanak a kis- és középvállalatoknak szánt hiteltermékek – így a mikrohitelek – közvetítésében is.
