Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az április 27-i közgyűlésen feltehetően megváltozik az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) tagdíjának befizetési módja. Megjegyezzük, hasonló fejlemények már elindultak az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA) is, ott azonban – legalábbis eddig – a már elhatározott négy fontos változtatás (NAPI Gazdaság, 2005. március 31., 4. oldal) közé valahogy nem került be a díjpolitika módosítása. Tóth Kálmánné, az OTIVA ügyvezető igazgatója, elmondta, a közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint itt azonban a jövőben elválna egymástól az OTIVA működési költségeit szolgáló befizetés, illetve az alap garanciális védelmét jelentő likvid eszközállomány feltöltési metodikája.
A jelenlegi alapszabály szerint az integrált takarékszövetkezetek mérlegfőösszegük egy ezrelékét fizetik be az OTIVA kasszájába. Az új javaslat szerint a tagszövetkezetek nagyságrendileg kisebb összeget kényszerülnek kiadni az alap működtetésére, emellett ugyanakkor – előre megfogalmazott metódus alapján felosztva – vállalnák, hogy szükség esetén „kisegítik” az OTIVA-t, amennyiben az alap likvid eszközállománya egy előre meghatározott érték alá csökkenne. Tóth Kálmánné szerint a megoldás további újdonsága, hogy az esetleges „pótlás” sem kerülne ki a takarékszövetkezetek könyveiből: a rájuk eső többletpénzt egy elkülönített számlájukon zárolnák, onnan csak szükség esetén használná fel az OTIVA.
Az ügyvezető igazgató úgy véli, erre a közeljövőben aligha lesz szükség. Az intézményvédelmi alap auditált saját tőkéje jelenleg közel 8 milliárd forint, ráadásul remélik, hogy ez az összeg további több mint egymilliárd forinttal nőhet. A takarékszövetkezetek ugyanis elkezdtek „kopogtatni” azért a pénzért, amely állításuk szerint még a bankkonszolidáció ideje óta megilleti őket. A takarékszövetkezeti szektor konszolidációjakor a bajba jutott takarékszövetkezetekben az OTIVA a konszolidáció formájaként részjegyeket jegyzett. Jogszabályi módosulások következményeként a konszolidált takarékszövetkezetek egy részénél a részjegyek leértékelését eredményező veszteségrendezést kellett végrehajtani, amely – a vagyoni hozzájárulása arányában – az OTIVA részjegyeit is érintette. A végrehajtott veszteségrendezésekkel egyben az állammal szembeni tartozás fedezete is jelentősen csökkent az OTIVA-nál. Ennek első lépéseként a 7,1 milliárd forint állammal szembeni kötelezettségből a 2000. évi zárszámadási törvény értelmében 3 milliárd forintot már elengedett az állam, ám a tranzakció végleges lezárásához, a könyvek mindkét oldalon történő rendezéséhez további több mint 1 milliárd forint elszámolása szükségeltetik.
A fenti két eset megmutatta, hogy az OTIVA és a PSZÁF együttműködése alapján közös erővel képes feltárni és kezelni a problémákat – hangsúlyozta a szakember. A jelenlegi – kétévenkénti helyszíni ellenőrzésre és a felügyeleti adatszolgáltatáson alapuló monitoringra épülő – vizsgálati rendszer 2004 vége óta zárt rendszerűvé alakult, ám az áprilisi közgyűlésen napirenden van a további reform. Tóth Kálmánné szerint a takarékszövetkezetek többsége támogatja azt a javaslatot, amely szerint a jövőben azoknál a szövetkezeteknél, ahol az OTIVA szabálytalanságot talál, hatékonyabban és gyorsabban beavatkozhat. E jogkör a tervek szerint akár a menedzsment elmozdításáig, illetve szervezeti változtatások azonnali bevezetéséig terjedhet majd – ilyen joga eddig csak a felügyeletnek volt.
