Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország továbbra is alacsonyan fertőzött a bankkártyacsalások tekintetében, hiszen míg az Európai Unió a tagországokon belül a visszaélések számát a teljes kártyaforgalom 0,07 százalékára teszi, addig nálunk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatásai szerint 2004. első felében a kibocsátói üzletágban a forgalom 0,005 százaléka bizonyult utólag visszaélésnek, míg az elfogadói üzletágban ennél is kevesebb, a forgalom 0,003 százaléka volt a csalás. Mint azt Timár György, a Giro Bankkártya Rt. vezérigazgatója a közelmúltban az IIR bankkártya-szakkonferenciáján elmondta: az EU-n belül 2003-ban összesen mintegy 1 milliárd eurónyi kárt okoztak a bankkártyacsalók.
A szakember szerint a kártyacsalások elleni védekezés Magyarországon is fordulópontjához érkezett, hiszen a bankkártyahasználat exponenciálisan növekszik, amivel a magyar illetékesek még nem tudnak lépést tartani. Példaként említette, hogy Nagy-Britanniában a pénzügyi csalásokra specializált pénzügyi nyomozókból száz kizárólag a bankkártyacsalásokkal foglalkozik. Timár György az eddigieknél komolyabb összefogást sürgetett a belföldi pénzintézetek és a hivatalos szervek között. A bankjegykiadó automaták (ATM) elleni támadások során a szakember uniós szinten a károk közel 25 százalékos növekedését várja, ami mintegy 62 millió eurós kárt jelent. A károk legjelentősebb részét a kártya adatainak a megszerzésére vonatkozó csalások (az úgynevezett skimming) teszik ki, ezt követik a készpénzcsapdás megoldások.
A kártyacsalások legdinamikusabban növekvő területe az adathalászattal (phising) összefüggő csalások területe, ahol a kártya adatait az ügyféltől szerzik be, hamis kérdőívek kitöltésén keresztül. Timár György szerint átlagosan öt óránként támadnak ezért meg a világban egy pénzintézeti oldalt. A phising oldalak átlagosan három napig élnek. A kimutatások szerint az ilyen megtévesztő honlapok 70 százaléka az eredeti banki honlap másolata.
Az ilyen jellegű csalások elérték Magyarországot is, mint ismert, a múlt év végén az OTP honlapját „klónozták” le a kártyacsalók. Az oldalt néhány óra alatt felfedezték, ám a hírek szerint volt olyan ügyfél, aki közölte is adatait a csalókkal, más kérdés, hogy információnk szerint a gyors közbelépésnek köszönhetően kár sem az ügyfeleket, sem a bankot nem érte. A csalások lehetősége viszont arra késztette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, hogy a közelmúltban külön tájékoztatóban hívja fel a banki ügyfelek figyelmét a phising jellemzőire. Tavaly a nemzetközi kártyacégek is fejlesztéseik egyik fő vonalába sorolták a phising-elhárító rendszerek kifejlesztését. (Ezt segítik például a MasterCard Secure Code, illetve a Verified by Visa rendszerek.)
A korábbi mágnescsíkos megoldás helyett a chipkártyák elterjesztése lényegesen nagyobb biztonságot jelenthet, erre utalnak az angliai példák, ahol a lényegében teljes chip-átállást követően tavaly mintegy 30 százalékkal csökkent a belföldi csalások száma. Timár György szerint ugyanakkor jól látszik: Magyarországon az alacsony kártyacsalási veszteségek miatt nem sietős a chipkártyás átállás, amit egyértelműen a váltás drágasága okoz. (Angliában a chip-migráció költségei 1,3 milliárd angol fontba kerültek.)
A pesszimista szakemberek szerint a ma még közel bombabiztos chip/PIN megoldás is feltörhető lesz 2008-ra, s kezdődhet elölről az új megoldások keresése. A megoldást Timár György szerint az érdekeltek (a kártyabirtokosok, a kereskedők, s a hivatali szervek) folyamatos oktatása jelentheti.
