Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aki 1980 után született, annak statisztikai értelemben legalább fél évtizeddel tovább tart az ifjúsága, vagyis később válik felnőtté, már ha meghatározható olyan konkrét esemény vagy döntés, amelyhez a felnőtté válás kötődik. Az Ifjúság 2000 kutatás szerint az ezredfordulón a 25–29. születésnapjukat ünneplők hamarabb fejezték be iskolai tanulmányaikat, álltak munkába és alapítottak családot, mint az akkor 20–24 éves korosztály képviselői. Magyarországon az ifjúsági korszakváltás jelentősebb ismérvei közé tartozik a közép- és felsőfokú tanulmányok idejének kitolódása, a kamasz-, illetve fiatalkor megnyúlása, a munka és a tanulás viszonyának átalakulása, valamint a fogyasztói kultúra és önreprezentáció megváltozása.
Az oktatás expanziójához, valamint a média és a fogyasztás piacosodásához, ifjúságcentrikussá válásához kötődő folyamat az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a hatvanas-hetvenes években zajlott le, nálunk a rendszerváltás volt a jelenség katalizátora. A Magyar Szociológiai Társaság, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet és az Oktatáskutató Intézet szakértői készítették el Gábor Kálmán és Jancsák Csaba szerkesztésében a közelmúltban megjelent Ifjúsági korszakváltás – Ifjúság az új évezredben című bővített konferenciakötetet. A tizenöt szerző munkáit felvonultató gyűjteményben az ifjúsági korszakváltáshoz kapcsolódó témakörök némelyike mélyebben, mások inkább a kérdésfelvetés szintjén ismerhetők meg. Magyarországi kutatási és statisztikai adatok alapján az oktatási rendszer átalakulásának és a társadalmi egyenlőtlenségek konzerválásának problematikáját, vagy a család szerepének megváltozását több szerző is vizsgálja. Az olvasó betekintést nyerhet emellett a fiatalok identitásával, a közös zenei ízlés alapján szerveződő csoportokkal, vagy a romák szegregációjával kapcsolatos kérdésekbe.
