A kelet-közép-európai, illetve magyarországi beruházási döntés előtt álló cégek változatlanul a gazdasági stabilitást, az új értékesítési piacokat, majd ezt követően a képzési környezet minőségét és a munkaerőköltséget veszik figyelembe. Magyarországgal kapcsolatban még mindig az a nézet él, hogy kiemelkedően jó minőségű a képzés, ezt azonban a már letelepedett társaságok nem egészen így látják – mondta Wolfram Klein, az NMIKK ügyvezető elnökségi tagja. A már működő társaságok a telephelytényezők közül sorrendben a bürokrácia minőségét, a termelékenységet, a munkakészséget, a jogbiztonságot, valamint a képzettségi szintet ítélik legfontosabbnak, de a listán szerepel a munkaerő rendelkezésre állása is. Ez utóbbi szempontból a magyar munkaerőpiacon a megkérdezettek mindössze 20 százaléka ítéli jónak a helyzetet és 63 százalék megfelelőnek, erős regionális eltérések mellett. A kérdés annál is inkább lényeges, mivel a felmérésben szereplő cégek 62 százaléka venne fel jövőre munkatársat. A cégvezetők egy része szerint az 5,7 százalékos átlagos munkanélküliség alacsonynak számít, így a viszonylag nagy kereslet és a sokszor szerény mennyiségű és minőségű szakmai képzés ma is nehézséget okoz számukra.
Az 58 német, osztrák és francia tulajdonú vállalat megkérdezése során kiderült, hogy idén átlagosan 10,6 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel ezelőtt prognosztizált 6,3 százalék helyett, amely megegyezik a bérfejlesztés 2005-re becsült ütemével. Ezen belül az értelmiségiek számíthatnak a legnagyobb mértékű, és a szakmunkások, munkások a legkisebb fizetésemelésre. A legnagyobb szórás azonban a vállalat mérete szerint mutatkozik: a felsővezetők éves átlagos keresete a 10 milliárd forint fölötti árbevételű cégeknél 21,9 millió forintra rúg, míg az egymilliárd forint alatti árbevételű cégeknél ennek felét sem kapják az igazgatók.
