Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2004 májusát követő 12 hónapos időszakra a fix bér átlagosan 6,4–7,2 százalékos emelését tervezik a Hay Group Menedzsment Tanácsadó Kft. felmérésében szereplő vállalatok, 5,0–5,2 százalékos inflációt feltételezve – tudtuk meg Bábosik Máriától, a társaság ügyvezető igazgatójától. Az előre jelzett 1,2–1,8 százalékos reálbérfejlesztés megegyezik az előző 12 hónapos időszak tapasztalataival: 2003 májusától 2004 májusáig 6 százalékos inflációval kalkulálva 7,3–7,8 százalékos átlagos béremelést hajtottak végre a vizsgált cégek. Éves szinten a legalacsonyabb munkaköri kategóriában 845 ezer, az elemzett legmagasabb – menedzseri – kategóriában pedig 17,5 millió forint volt a fix bér átlagos értéke, míg a bónuszokkal bővített összes jövedelem a 890 ezres–19,7 milliós skálán mozgott.
Az előző időszakban a legnagyobb mértékű bérfejlesztés a menedzseri, majd az alacsonyabb fizikai munkaköri csoportban történt, bár a béremelések mértékének eltérései nem voltak kiugróak. A munkaköri megoszlást vizsgálva a jelen időszak adatai sem szórnak jelentősen. Szintén alig változik a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemszintek közötti különbség: a fizikai dolgozók és vezetők fix bére hússzoros, összes jövedelme pedig huszonkétszeres eltérést mutat.
Magyarországon ágazati szinten még mindig első helyen áll a pénzügyi szektor, amelyet szorosan követ a gyógyszer-, majd a napi fogyasztási cikkeket előállító szektor. A munkakörök bérszintjénél szűkültek ugyan a különbségek, komoly átrendeződés azonban nem volt megfigyelhető. Az átlagosnál 11-12 százalékkal keresnek jobban az IT-területen, 10 százalékkal jár az átlag felett az értékesítő és 9 százalékkal a marketingterület. Az adminisztratív és pénzügyi munkakörökben dolgozók szintén az átlag feletti jövedelmet tudhatnak magukénak. Továbbra is lemaradónak számít ugyanakkor a vevőszolgálat, a minőségbiztosítás, a kutatás-fejlesztés, az ipari termelés, a környezetvédelem, valamint a jogi terület.
A bérfejlesztési döntéseket elsősorban az inflációs várakozások és a teljesítmény alapján hozzák meg a cégek. Az egyszerűbb, fizikai és szellemi munkakörök esetében inkább az infláció, míg a menedzseri és szakértői pozícióknál emellett az egyéni vagy csoportteljesítmény is döntően befolyásolja a bérfejlesztést – mondta Bábosik. Míg a 2002-2003-as időszakban a tervezett 8,9 helyett 8,5 százalékos volt a bérfejlesztés, a következő periódusban az előirányzottnál 0,5 százalékkal volt magasabb a tényleges béremelés – a várakozásoknál nagyobb infláció és az egyéb bérintézkedések miatt.
A juttatások mértéke és köre elsősorban a törvényi szabályozás függvénye – mondja a szakértő. Az idei változások nyomán jelentősen nőtt az étkezési hozzájárulás mértéke, valamint az egészségpénztári és önkéntes magánnyugdíj pénztári tagságot adó vállalatok köre. Az adószabályozásnak köszönhetően szintén megnőtt a továbbképzésre fordított kiadások szintje. A vállalati hitelek változatlanul a juttatási csomag fontos elemei, amelyet a cégek több mint fele nyújt alkalmazottainak. Ezek döntő hányada lakáshitel – derül ki a Hay Group felméréséből. A mobiltelefon-juttatás már szinte természetesnek számít, a legértékesebb juttatás azonban a vállalati státus gépkocsi, amelyet nálunk érdekes módon sokkal szélesebb körben használnak, mint Nyugat-Európában – fűzte hozzá a szakértő.
A részvényjuttatás viszonylag kis körben fordul elő, mivel az csak az anyavállalt gyakorlatát követheti a leányvállalatoknál – magyarázta Bábosik. Részvényopcióra a megkérdezettek 21, részvényvásárlásra 10, részvényadományozásra pedig 4 százalékánál van lehetőség. Sok esetben a felsorolt lehetőségek kombinációját alkalmazzák a társaságok.
