Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségügyi intézmények vezetői, néhány szövetség újra és újra igyekszik felhívni a figyelmet az ágazat finanszírozási gondjaira. Már elfogadottnak látszik, hogy a kórházak mintegy százmilliárd forintos adóssághegyet görgetnek, bár a beszállítók (akiknek tartoznak az intézmények) meglehetősen valószínűtlennek tartják ezt az összeget. Például a gyógyszer-nagykereskedőkkel szemben az érintettek adatai szerint tavaly a harmadik negyedévig összesen mintegy 9 milliárd forintos - többnyire nem is lejárt - adósságot halmoztak fel az intézmények (Napi, 2009. október 5.). Az új kormánynak először tehát valószínűleg érdemes lenne feltérképeznie, mi is a helyzet valójában.
A kormányzásra tulajdonképpen egyedül esélyes Fidesz elnöke, Orbán Viktor február 5-i évértékelő beszédében a munka, otthon és a család mellett az egészséget is a kormányzati munka alapjaként említette. Úgy fogalmazott, hogy mivel végveszélybe került a magyar egészségügyi rendszer, nekik meg kell majd azt teremteniük. Elhangzott még, hogy több orvosra és több ápolóra van szükség. A Fidesz egészségügyre vonatkozó terveiről egyelőre még sejtésünk sem nagyon lehet, bár a szakpolitikusok megnyilvánulása alapján úgy tűnik, a ma még ellenzéki pártnál sincsenek akkora illúziók. Az ágazatban dolgozók is egyre inkább egyetértenek abban, hogy a jelenlegi struktúra finanszírozhatatlan; az átalakítás kórházbezárásokkal jár, de alighanem hozzá kell nyúlni az állami ellátásban biztosítandó szolgáltatási körhöz is. Egy ilyen tervnek a Fidesz elképzelései közötti felbukkanása azonban talán a nyugdíjakkal (az egyéni számla svéd mintájú bevezetésének említése) kapcsolatban kitört viharnál is nagyobb szelet vetne.
Az eddig elhangzottak közül érdemes kiemelni, hogy Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa, volt egészségügyi miniszter szerint abszurd dolog úgy beszélni a privatizációról, hogy fedezetlenül működik a rendszer, mert ilyen körülmények között nem is lehet a befektetett tőke megtérüléséről beszélni. A "feltőkésítés" az általa közölt adatok alapján akár ezermilliárd forintra is rúghat, de ennek konkrét formájáról eddig semmi sem hangzott el. A Fidesz kész programmal rendelkezik az egészségügy rendbetételére - állította már tavaly ősszel Mikola. Egy változtatás már elég jól kiderült: a párt ugyanis a költségvetés vitája során kezdeményezte, hogy az Országos Vérellátó Intézettől elvonni kívánt 800 millió forintot az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) költségvetéséből csoportosítsák át. Ezzel tulajdonképpen az EBF megszüntetésének szándékát jelezték, hiszen annak büdzséje összesen ennyire rúg. Némiképp meglepő módon egyébként Mikola a folytonosság igényét is hangsúlyozta, amikor kijelentette: nem akarnak minden korábbi elképzelést és intézkedést elvetni. Az infrastruktúra, az orvostechnika és a bérek terén tíz év alatt szeretnék normalizálni a helyzetet. A volt egészségügyi miniszter szerint meg kellene vizsgálni, hogy a nagy intézményeket lehet-e önkormányzati tulajdonban tartani vagy inkább állami körbe kellene kerülniük.
