Hiába pereskedett a Dalí szellemi tulajdonát kezelő alapítvány, a Fundación Gala Salvador Dalí azért, hogy minden szerzői joggal védett ügyletből származó jogdíjbevétel hozzá folyjék be. Salvador Dalí öt törvényes örököst hagyott maga után 1983-ban, de szellemi tulajdona egyetemes végrendeleti örököseként a spanyol államot jelölte meg; a jogok kezeléséhez az alapítvány különböző szervezetek közreműködését veszi igénybe, ilyen a Franciaországban működő ADAGP is. Az alapítvány nehezményezte, hogy az ADAGP - a francia jogszabályoknak megfelelően - a követői jogdíj nélkül juttatta el neki a Dalí műalkotásai után járó jogdíjakat, ezért bíróság elé idézte. (A követői jog alapján a szerző, illetve örökösei 70 évig jogosultak bizonyos összegre minden adásvétel után, Franciaországban pedig csak a törvényes örökösöket tekintik erre jogosultnak, a végrendeletieket nem.)
A francia bíróság viszont az Európai Bírósághoz fordult azzal, hogy ellentétes-e a közösségi irányelvvel az a nemzeti szabályozás, amely a törvényes örökösök javára kizárja a követői jogdíjakból a végrendeleti örökösöket - a most meghozott ítélet szerint nem. A követői jogról szóló uniós irányelv ugyanis két indok alapján jött létre: egyrészt azért, hogy a művészek részesedjenek a képek későbbi eladásából, másrészt a piaci verseny torzulását is tompítani akarta, hiszen az ügyletek olyan államokban koncentrálódtak, ahol nem kellett követői díjat fizetni. Mivel a jelen ügy érdemben nem befolyásolja egyik tényezőt sem, a bíróság szerint meg kell hagyni Franciaország döntési jogát a tekintetben, hogy a követői díj jogosultjának csak a törvényes örökösöket tekinti.
