Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyomtatott lapokra mint információ- és reklámhordózóra is termékdíjat vetne ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - derült ki a szaktárca által elkészített koncepcióból, amely a közép- és hosszú távú szabályozási terveket tartalmazza. A koncepció szerint a forgalomba hozott termékek legalább 60 százalékát kellene első körben visszagyűjteni és teljes egészében hasznosítani. Ezen belül a visszagyűjtött mennyiség legalább felét anyagában kellene újrahasznosítani.
A minisztériumi állásfoglalás szerint a termékdíj kivetése azért indokolt a nyomtatott lapoknál, mert a szelektív hulladékgyűjtőknél az utóbbi időben megugrott a kidobott újságok részaránya. Annak ellenére is, hogy több nagy kiadó saját maga szervezte meg a visszagyűjtést, épp a termékdíj kivetésének megelőzése miatt. Az óvatosság a kiadóknál indokolt, hiszen korábban már szó volt arról, hogy az információhordozókra, így a könyvekre is termékdíjat vetnének ki, ám annak idején ezt a kiadóknak sikerült elkerülniük, azon az áron is, hogy más közterhük viszont emelkedett. A reklámkiadványoknál már most is él a termékdíj, kifejezetten azért, mert a kereskedelmi kiadványok jelentős része a levelesládából szinte azonnal a kukába kerül.
Az elemzők szerint a lapkiadóknak egyelőre felesleges aggódniuk a tervezett zöldadó bevezetése miatt, ugyanis a most elkészült koncepcióból csak jó néhány hónap múlva lesz kézzelfogható szabályozó, már ha a szaktárca követi a korábbi terveit és a teljes termékdíj-szabályozást nemcsak egyes pontokon kívánja módosítani, hanem valóban újjá akarja formálni.
Ettől függetlenül a Magyar Lapkiadók Egyesülete levelet intézett a szaktárcához, amelyben kifejti: a leghatározottabban ellenzi, hogy az újságokra és a könyvekre termékdíjat vessenek ki. Az egyesület álláspontja szerint az amúgy is nehézkesen működő piacra nehezedő teher több kis kiadó helyzetét lehetetlenítené el. A számítások szerint (kilogrammonként 26 forintos zöldadóval) a termékdíj bevezetése összesen 2,6 milliárd forint többletkiadást jelentene csak az újság- és magazinkiadásnál, aminek a járulékos (például terjesztésiköltség-növekedés) költségvonzata összesen 5,2 milliárd forint elvonást jelentene a teljes ágazatnak - ezt a kiadók elsősorban a lapáremelésekkel kompenzálhatnák, ami az inflációval együtt 14-15 százalékos növekedésnek felelne meg. Ezt az arányt figyelembe véve - illetve a kiadványok szerepét az inflációs kosárban - kijelenthető, hogy az újságokra kivetett termékdíj nagyban hozzájárul az infláció növekedéséhez.
A lapkiadók szerint ezen túlmenően a termékdíj óhatatlanul is "beleszólna" a piaci folyamatokba, ugyanis a kis- és közepes, főként családi tőkéből működő, egy-két lapot kiadó vállalkozások kénytelenek lennének feladni vállalkozásaikat és vagy megszűnnének, vagy eladnák tőkeerősebb csoportoknak, ami gyorsuló koncentrációs folyamatot okozna.
Lapunk úgy tudja, hogy a lapkiadók a termékdíj helyett szívesebben működnének közre egy környezettudatosabb gondolkodásmód kialakításában, felhasználva a visszagyűjtésből származó tapasztalataikat. Leginkább azért, mert álláspontjuk szerint a termékdíj bevezetése az újságok esetében önmagában nem felel meg a valódi környezetvédelmi megfontolásoknak, ráadásul maga az adónem "agyoncsapná" a kiadók által folytatott kulturális tevékenységet. A termékdíj az olvasást, a kultúrára szoktatást adóztatná meg.
