Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A reklámok szerepe erősen erodálódott az utóbbi néhány évben az élelmiszer-vásárlásoknál, elsősorban a piac három éve tartó mélyrepülése miatt. Minél kevesebb pénz van a vásárlók pénztárcájában, annál inkább hallgatnak a saját megérzéseikre, kerülve a reklámok által kínált (néha) túlzott információmennyiséget. Nem véletlen tehát, hogy a jelenlegi helyzetben ismét előkerült az árkommunikáció és a promóció, amely áttételesen ugyancsak árkommunikációt jelent.
A GfK Hungária Piackutató elemzése szerint a vásárlók 40 százaléka hasonlítja össze rendszeresen az árakat a konkurenciával és veszi meg a kedvezőbb ár-érték arányú terméket. (Sőt annyira érzékenyek a vevők, hogy 56 százalékuk rendszeresen összeveti a kiírt, azaz a polcon jelzett árat a pénztárival, vagyis a kereskedői bizalmat a helyes árfeltüntetés hatványozottan fokozza.) Komoly vásárlási hajlandóságot eredményezhet tehát, ha a gyártók a kereskedőkkel együtt odafigyelnek az árképzésre és az árak feltüntetésére. Ugyancsak a felmérés szerint az árak mellett a termék frissessége is jelentős szerepet játszik a választásban, illetve a vásárlásban, ami szintén azt támasztja alá, hogy a vevő a szemének hisz, nem pedig a reklámnak.
Pedig a marketingkommunikációnak is szerepe van a napi fogyasztási cikkek vásárlásánál, de ahogy azt az elemzők jelezték, nem a szofisztikált, jól eltalált tévés vagy rádiós szpot, esetleg óriásplakát, hanem az egyik legegyszerűbb forma, az eladáshelyi akció. A GfK kutatása szerint a vevők 33 százaléka rendszeresen tájékozódik az akciókról. Ugyanakkor a vevők tudatosak és 40 százalékuk mérlegeli az akció mértékét, sőt az akciós árat rendszeresen összehasonlítja más helyettesítő termékekéivel, mi több, arról is tájékozódik, hogy a konkurenciánál mit lehet az akciós árért kapni.
A piaci tendenciát követve egyértelmű, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal miért veszi szigorúan az ár- és akcióstermék-kommunikációkat a napi fogyasztási cikkeknél. Emlékezetes, hogy annak idején, amikor a fogyasztás évente két számjeggyel emelkedett, a hatóságok a reklámok igazságtartalmát vizsgálták és jó néhányszor elmarasztaltak egy-egy céget, mert tévés szpotjukban kiszínezték a valóságot.
