Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés a közelmúltban elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a Magyar Televízió (MTV) 6 milliárdos, a Magyar Rádió (MR) félmilliárdos míg a Duna Televízió csaknem 700 millió forintos tőkeemelésben részesül. Az MTV illetékesei nem kívánták kommentálni a tőkeemelést, s ezáltal nem kaptunk választ arra, hogy az intézmény vezetői szerint milyen időtartamra biztosít „megélhetést” a 6 milliárd forint. Egy korábbi parlamenti bizottsági ülésen elhangzott a televízió vezetőinek részéről, hogy augusztusban szeretnék újra napirendre vetetni a kérdést.
A Duna Televízió már hosszabb ideje számít 2 milliárd forint állami támogatásra, ami elengedhetetlen lenne a csatorna technikai megújításához, s amit a legutóbbi ÁSZ-vizsgálat is megalapozottnak tartott. A most megítélt 691,8 millió forint tehát csak töredéke annak, amire a televíziónak szüksége lenne - mondta Szeles Pál, a Duna Televízió szóvivője, aki megjegyezte, hogy az összeget beruházásra fordítja az intézmény, adósságrendezést nem kell fedeznie ebből, hiszen a csatorna az elmúlt években rentábilisan működött.
A Magyar Rádiónak az elmúlt években elmaradt fejlesztések, beruházások miatt legalább 4 milliárd forintra lenne szüksége. Egyebek mellett folytatni szeretné a digitalizálási folyamatot, és a gazdálkodást átláthatóvá tévő, megtakarítást is eredményező integrált vállalatirányítási rendszert akar bevezetni - mondta Gőblyös István, a rádió alelnöke. A mostani tőkeemelésről szóló döntés előkészítése során pedig azt képviselte a rádió, hogy a médiatörvényben megfogalmazott elvek alapján osszák szét a rendelkezésre álló összeget, aminek következtében a MR-t az említett több mint 7 milliárd forint 28 százaléka, mintegy 2 milliárd forint illette volna meg. Ehelyett viszont csupán 500 millió forinthoz jut, ami idén fedezetet biztosít a munkavállalókkal kötött szerződések rendezésére, ám kérdés, hogy miből fedezik ennek költségeit jövőre. (Egy napokban hatályba lépett jogszabály alapján ugyanis a cégeknek meg kell szüntetniük a kettős foglalkoztatást.) A rádió vezetői tehát most azzal a kérdéssel is szembesülnek, hogy vállalható-e az a hosszú távú kötelezettség, amelynek eredményeként a szerződéses jogviszonyokat munkaviszonnyá konvertálja az intézmény.
