Követeléskezelés

A faktoring - egyre inkább - nem csak finanszírozás?

Az MKB Bank faktoring-szakterületének vezetőjét, Molnár Tamás igazgatót kértük e témakör bemutatására.

Megérzik a megszorításokat a hitelbiztosítók

A magyar hitelbiztosítói piac nagyjából 500-600 céget tud megszólítani. Dercze Tamás, a Coface Hungary országigazgatója szerint a piac növekedése szinte már csak a kockázatos iparágakban - például építőipar - működő cégek révén nőhetne, de ma már ezekben a szektorokban nagyon restriktívek a hitelbiztosítók. Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének vezetője szerint a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez a cégek likviditásának, addicionális költségviselő képességének, viszont a hitelbiztosítás iránti igényt növeli; ennek megfelelően bővül a potenciális cégek köre - ami nemcsak a forgalom növekedésében, hanem az érdeklődésben érhető tetten. Akár 3-5000 cég is lehetne a magyar piacon, amelynek sajátossága, hogy a jelentős méretű és komoly cégek nagy hányadának már van szerződése - állítja Szentirmay Péter, a Credit Risk Solutions alkuszcég vezetője. Szerinte a top 200 cégeinek 70 százaléka már hitelbiztosított, akik kimaradtak, azoknál érdemben nem jöhet szóba ez a fajta védelem. A jelenlegi gazdasági helyzetben, a pénzpiaci krízis és a növekvő fizetésképtelenség kapcsán a hitelbiztosítói szolgáltatás is drágul. Zárda Olivér, az Euler-Hermes hitelbiztosító igazgatósági tagja szerint a hitelbiztosítás átlagos árszínvonala nő, a hitelbiztosítók azonban, a hitelvizsgálat során, természetesen differenciálnak a vevők (adósok) között - a biztosítás díját a kockázatosabb vevőket tartalmazó portfólió esetén emelik csak. A díjszint növekedését az Atradiusnál kismértékűnek érzik, a cég álláspontja szerint csak a nagyon káros kötvények esetében van szükség egyedi díjkorrekcióra. A nemzetközi és hazai folyamatok miatt a kockázati szint azonban folyamatosan és gyorsan nő, így további díjemelés várható. Vanek Balázs szerint fontos tudni, hogy a hitelbiztosítók limitjei mögött jellemzően semmilyen fedezet nincs, csak az adósok múltja és fizetési tapasztalatai alapján állítják be a fedezetet. Szentirmay Péter szerint jelenleg nem is az ár a legfontosabb kérdés, hanem a megvásárolható fedezet. Sok cég ugyanis nyíltan megmondja, hogy hajlandó lenne többet fizetni, ha a hitelbiztosítók magasabb fedezeteket (limiteket) adnának. A probléma a "külsős" szakértő szerint sokkal inkább az, hogy a hitelbiztosítók a pénzügyi válság reálgazdaságba történő begyűrűzésétől tartva meglehetősen konzervatív limitpolitikát folytatnak.

Nem is olyan fontos a kkv-szektor?

Sokszor felvetik: a hitelbiztosítói piac bővülésének legtermészetesebb iránya a kis- és középvállalkozói szektor lehet. Dercze Tamás, a Coface Hungary országigazgatója azonban lehűti a kedélyeket: szerinte komoly hátrány, hogy nem rendelkeznek hálózattal Magyarországon a hitelbiztosítók, ami főleg azért baj, mert ezt a terméket nem veszik, hanem el kell adni. További gondot jelent, hogy a termék egyébként is egy minimális követeléskezelési ismeretet feltételez a kötvényt igénylő cégek részéről, márpedig ez nem jellemző a kkv-szegmensre. A kisebb cégek Dercze szerint sajnálják a pénzt a vevőkockázat mérséklésére. A mindent/semmit ellentétpárban gondolkodnak - alapvetően garancia típusú termékben, aminek más az ára, feltételrendszere -, és nem akarják elfogadni, hogy komoly eredmény lenne 60-70 százalékkal csökkenteni a vevőkockázatot. Az elérhetőséget nem látja akkora gondnak Zárda Olivér, az Euler-Hermes igazgatósági tagja. Ő is inkább a pénzügyi kultúrát, illetve a költségeket helyezi az élre mint okot, amiért a hazai kkv-szektorban még kevéssé elterjedt a hitelbiztosítás. Vanek Balázs, az Atradius magyar fióktelepének vezetője ugyanakkor más hangot üt meg: szerinte látni kell, hogy a haszonkulcs annyira alacsony ezen vállalkozások esetében, hogy még a forgalom ezrelékeiben mérhető hitelbiztosítási költséget sem tudják kigazdálkodni. Rímel erre Szentirmay Péternek, a Credit Risk Solutions ügyvezetőjének a véleménye, amely szerint egyelőre nincs igazán valós nyitási szándék a kkv-k felé. Sem szervezetileg, sem termék oldalról nincsenek igazából felkészülve a hitelbiztosítók egy nagy volumenű kkv-szegmens kiszolgálására. A jövedelmezőség ugyanis egészen más alapokon nyugszik, mint mondjuk a bankszektorban - sorolja a szakember. A bankoknál például teljesen természetes, hogy kkv-k esetében magasabb kamatfelárral és egyéb díjakkal dolgoznak, mint nagyvállalatok esetében, azaz fajlagosan lényegesen nagyobb a jövedelmezősége ennek a szektornak. A hitelbiztosításoknál a képlet egészen máshogy néz ki. Ugyanaz a fizetésképtelen vevő, akire a hitelbiztosító ötmillió forint limitet adott, egy nagy cég esetében mindössze néhány százalékponttal mozdítja el a kárhányadot. Ugyanez a kármérték egy kkv-nál akár négy-öt év biztosítási díjának megfelelő összeget tesz ki, ami évek hosszú sorában okoz száz százalék feletti kárhányadot.

A Bázel-II. nem szereti a hitelbiztosítást

A bankok az elmúlt időszakban előszeretettel írják elő kis- és középvállalkozói ügyfeleiknek hitelbiztosítás megkötését. Ez hosszú távon minden bizonnyal a hitelbiztosítás szélesebb körben történő elterjedését eredményezheti, ám rövid távon aligha várható, hogy a bankok a saját finanszírozási termék helyett egy hitelbiztosító termékét ajánlják, mondván, hogy az olcsóbb és így hosszabb távra biztosítja a cég rentábilis működését. Szentirmay Péter szerint a bankok általában abban érdekeltek, hogy ne dőljön be az ügyletük, vagy ha bedől, akkor ők még ki tudjanak szállni. Ehhez jön még az az elvárás, hogy a lehető legnagyobb nyereséget érjék el egy adott ügyfelen, márpedig ha ezt a faktoringgal tudják elérni, akkor azt fogják ajánlani. Persze a változást a Credit Risk ügyvezetője is érzi, ő is egyre többször tapasztalja, hogy a bank ajánlja vagy akár elő is írja a hitelbiztosítást, de csak kevésszer épül erre a finanszírozás, ez inkább csak kiegészítő fedezet. Más oldalról közelíti meg a kérdést a Coface Hungary országigazgatója. Dercze Zoltán szerint a bankok inkább a finanszírozott kkv-k kockázatát tartják szem előtt - amit indokol az is, hogy erre sarkallja őket a Bázel-II-es előírás is. Ebben a vonatkozásban a kkv vevőinek fizetési kockázata csak áttételesen jelenik meg az ügyletek mögött és nem oldja meg a bankok ügyfél-minősítési problémáját. Dercze szerint a faktorpiac is elsősorban a visszkeresetes faktoringot favorizálja, mert könnyebb kezelni a Bázel-II vonatkozásában. A szabályozás szerint banki hitelt garantáló termék sokkal hatékonyabb számukra. A hitelbiztosítás ezzel szemben elsősorban eladó/vevő viszonylatú kockázatkezelési kérdés és csak másodsorban banki kockázatkezelési probléma.