Követeléskezelés

Ne hagyja veszni pénzét!

Tizenöt éve nyitotta meg magyarországi képviseletét Európa vezető kintlévőség-kezelési szolgáltatásokat nyújtó cége. A születésnap és a megújult arculat kapcsán beszélgettünk Felfalusi Péterrel, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatójával.

Másokra szeret mutogatni az átlagos magyar cég

Az Üzlet & Siker magazin, valamint a Best Capital Kft. felmérése szerint a cégek kétharmada szerint tovább romlott helyzetük a kintlevőségek terén. Némi optimizmusra adhat okot, hogy a megkérdezetteknek csupán 30 százaléka vélekedik úgy, hogy a lejárt tartozások aránya a következő hat hónapban tovább növekedik. A megkérdezettek csupán 4 százalékának nincs kintlevősége. Ahol van, ott érdekes módon a vállalkozások 71 százaléka érzi úgy, hogy kinnlevősége külső okok miatt keletkezett, a felmérésben részt vevők mindössze 6 százaléka gondolja azt, hogy kintlevőségei felfutása a megfelelő módszer hiánya, vagyis saját hiányossága miatt következett be. A kintlévőségekkel rendelkező társaságok lényegében egyöntetűen a rossz gazdasági helyzetre és az etikátlan hozzáállásra hivatkoznak, ha az okokról kérdezik őket. "Ez azért is szomorú tendencia, mert egy cég a legnehezebben a külső körülményeken tud változtatni" - kommentálta a felmérés eredményeit Vörös Szilvia, a Best Capital Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint ha a külső, a vállalkozás által rendszerint nem befolyásolható körülményeket okoljuk a kinnlevőségek felfutásáért, nem biztos, hogy igyekszünk hatékonyan védekezni ellene, így viszont kezeletlenül marad a kintlevőségi állomány a cégekben, ami likviditási gondokat okoz, még nehezebbé téve a fejlődést, a terjeszkedést. "Amíg a cégvezető azt gondolja, hogy nincs mit tenni, addig nem is fog hathatós megoldás után nézni, mivel eleve nem hiszi, hogy van megoldás a problémájára" - int Vörös Szilvia. Szavait látszik alátámasztani az a tény, hogy a cégvezetők felének nincs koncepciója a kintlevőségek kezelésére A Best Capital felméréséből kiderült: azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél csökkent a kintlévőség az elmúlt hat hónapban, a problémás szállítások okait 93 százalékban kizárólag belső hibára vezették vissza, ezért más alapokra helyezték kintlevőségeik kezelését, teljesen új szemléletet vezettek be, ami láthatóan sikerre vezetett.

Konszolidáció előtt a követeléskezelői piac

Egyre több jel utal arra, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői elvesztették bizalmukat a behajtó cégek iránt. Vörös Szilvia, a Best Capital Kft. ügyvezetője szerint a cégvezetők csaknem száz százalékban elégedetlenek az elért eredményekkel.

Piacot teremtett a bizonytalanság

Újra magára talált a faktoringpiac: a felmérések szerint a piac az első félév során két számjegyű növekedést tudott produkálni úgy, hogy a banki hátterű faktorvállalkozások növekedése rendre a piac feletti volt, aminek köszönhetően részarányuk a teljes piacon tovább nőtt. Soós Gábor, az UniCredit Factoring Zrt. vezérigazgatója szerint a bővülés nem csupán a faktorált forgalomban, hanem a cég árbevételében és eredményességében is utolérhető, ráadásul a növekedés a nyári hónapokban tovább gyorsult. A Budapest Banknál elismerik, hogy a növekedés lényegében nem várt meglepetés volt, amit ráadásul az első negyedév várakozáson aluli dinamikája sem jelzett előre. Molnár Tamás, az MKB Bank speciális vállalatfinanszírozási igazgatója szerint az idei évük a portfólióátalakítás, a változásokhoz való alkalmazkodás és a jövőre történő felkészülés jegyében zajlik. A cég nagy hangsúlyt fektetett az export-faktortevékenység sikeres felfuttatására, a bank az Euler Hermes hitelbiztosításával kombinált faktorterméke sikeresen debütált - a szakember szerint ezek pótolják a kiesett hagyományos faktorpiacokat és a lemorzsolódás megszűnésével a további növekedésük zálogai is lehetnek egyben. Azzal kapcsolatban, hogy a mostani piaci növekedésnek mennyiben oka a romló hazai fizetési morál, megosztottak a társaságok. Gál Gaszton, a CIB Faktor vezetője szerint például a társaság ügyfélkörének, állományának növekedési hátterében nem a romló fizetési morál, hanem ügyfeleik egyre bővülő értékesítése, és az ezzel összefüggésben megemelkedő követelésállomány áll. A Budapest Bank szerint ugyanakkor a piac fellendülése összefügg a romló gazdasági helyzettel, a faktoring iránti igényt a romló fizetési hajlandóság is gerjeszti, de ez nem jelenti ezzel egyenes arányban a faktoringforgalom fellendülését. Hasonló véleményen van Soós Gábor is, aki szerint a romló fizetési morál általában is likviditáscsökkenést okoz, amelynek egy kiváló megoldási lehetősége a faktoring igénybevétele. A finanszírozó faktorcégek, illetve hitelbiztosítók nem vállalják a fizetés kétségét magában rejtő követelések faktorálását - hívják fel ugyanakkor a figyelmet a faktorvállalkozások vezetői. Molnár Tamás szerint két, éppen ellentétes hatás figyelhető meg a piacon. Az elmúlt időszakban a faktorszolgáltatók jelentős profiltisztítást voltak kénytelenek végrehajtani a romló fizetési morál miatt, ami jelentős forgalomcsökkenéssel jár. A szakember szerint kérdés, ki mennyire tudott új faktorpiaci szegmensekbe betörni, illetve mennyire volt képes meglévő termékeit sikeresebben értékesíteni. Miközben a cégek szerint hitelképesség-vizsgálati folyamataiknak, biztosítási hátterüknek és hatékony beszedési eljárásaiknak köszönhetően forgalmi és állományi adataik növekedése nemigen járt a késedelmes követelések arányának növekedésével, a kockázatokat érzik a társaságok. Az UniCredit Factoring Zrt. vezérigazgatója úgy véli, nem a faktorálás általános kockázata nőtt meg, hanem egyes iparágak és egyes piaci szereplők esetében vált kockázatosabbá a finanszírozás. Soós Gábor szerint az UniCredit Factoring emiatt nem fogja vissza finanszírozási hajlandóságát, hanem szelektív módszerrel az indokolt esetekben körültekintőbb, részletesebb kockázatelemzést végez. A Budapest Banknál is leginkább a nem vállalható fizetési kockázatok kiszűrésére, illetve a már meglévők kezelésére próbálnak összpontosítani. Gál Gaszton az építőipar és a húsipar példáját említve arról beszél, hogy a faktorcégeknek érdemes a vevők között szelektálni, vagy kockázatcsökkentő konstrukciókat kidolgozni. Sokat segíthet az, hogy a faktorcégek nemcsak az egyes vevőket, hanem sok esetben az ügyfél teljes vevőportfólióját vizsgálják, így adott esetben gyengébb vevők felé fennálló követelések megelőlegezését is tudják vállalni. Molnár Tamás a kérdéssel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a faktorálás kockázatának növekedése sem nagyobb más hiteltermékekénél. Fontos ugyanakkor, hogy az új helyzetben a faktoringvállalkozás ne csak a vevőt elemezze, hiszen a követelés érvényesíthetőségének első feltétele a szállító (folyamatos) szerződés szerinti teljesítése és a megfelelő dokumentáció. Mindezek kapcsán a szakember úgy véli, összességében jelentős kihívás elé néz a teljes pénzügyi szolgáltató szektor.