Megdöbbentően felelőtlenek a magyarországi társaságok
Felelőtlenek a magyarországi vállalkozások a kockázatok értékelése, és könnyelműek az üzleti lehetőségek kihasználása terén - az Opten Informatikai Kft. tapasztalatai szerint. Csorba Hajnalka, az üzleti és jogi információszolgáltatással foglalkozó társaság stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az üzleti életben az információ nem csupán hatalom, hanem az életben maradás alapvető feltétele is. A hazai cégek többnyire nem tulajdonítanak kellő figyelmet a cég- és jogi információs, valamint partnerfigyelési szolgáltatásoknak. A vállalkozások ebből kifolyólag nagyfokú rizikót vállalnak, a tájékozatlanság csak a munkaügyi vagy munkavédelmi bírságok esetében 2007-ben összesen több mint 10 milliárd forinttal apasztották a cégek pénztárcáját. Csorba Hajnalka rámutatott: bár évi mintegy 800 milliárd forintnyi uniós támogatás áramlik a magyar gazdaságba, rengeteg vállalkozás egyáltalán nem foglalkozik a pályázatokkal. A szakértő szerint a cégeknek nem lenne szabad spórolniuk azon, hogy egy kompetens, szakmailag felkészült pályázatfigyelő társaság biztosítsa számukra például az állami közbeszerzési tendereken való részvétel lehetőségét. A pénzügyi eredmények és a kockázatkezelés szempontjából is számszerűsíthető előnyökkel járhat a vállalkozások számára olyan szolgáltatások igénybevétele, amelyek az üzleti partnerek kapcsolati hálójával és a vezetők üzleti "előéletével" kapcsolatos információkat biztosítanak. A Magyarországon tapasztalható általános rossz üzleti beidegződések közül az Opten igazgatója kiemelte a régi ügyfél életciklusának, valamint az új ügyféllel szembeni túlzott bizalom problémakörét. A vállalkozások egy-egy új szerződés megkötésekor hajlamosak ugyanis túlértékelni a piacon régóta jelen lévő cégeket, s nem megfelelő mértékben feltárni a partnerek pénzügyi hátterét: a fizetési morált, esetleges adótartozások fennállását, valamint azt, hogy a tulajdonosoknak milyen egyéb vállalkozásokban vannak érdekeltségeik. Mindemellett túlzott optimizmus jellemző az új ügyfelekkel való szerződések során, miközben a cég megfeledkezik arról, hogy az új vállalkozásoknak a piacon eltöltött rövid idejéből adódóan még nem volt alkalmuk bizonyítani, hogy minden esetben megbízhatóan fizetnek-e. Csorba Hajnalka szerint a cégvezetők számára stratégiai jelentőségű annak meghatározása, hogy egy új ügyfélre akkor is szükség van-e, ha az nem fizet, valamint mekkora az az értékhatár, amekkora munkát az új ügyfél számára "hitelbe" is elvégez a cég. Megfelelő kockázatkezeléssel a lejárt követelések állománya legalább ötödével csökkenthető. Hogy van miből, azt az Opten adatai szerint jól mutatja, hogy a lejárt követelések a magyarországi vállalkozások éves árbevételének átlagosan mintegy 18,3 százalékát teszik ki.