BUX 134616.81 2,41 %
OTP 41570 2,74 %
header

Követeléskezelés

05.
18.
23:32

A követelések 2,7 százalékát leírjuk

A mostani válság a tőkeáttétel megszüntetéséről szól - ennek következtében a tavaly még megszokott finanszírozási lehetőségek soha nem térnek majd vissza. A megdráguló finanszírozást kisebb árbevétel, szűkülő marginok mellett kell kigazdálkodni. Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója szerint a jelenlegi helyzet legkomolyabb problémája, hogy lényegében nem lehet egy évnél hosszabb időre tervezni. A cégek lényegében saját cash-flow-jukra vannak utalva - a likviditás első számú kérdéssé vált. A fentiek miatt immár minden cég a szállítóállomány aktív kezelésére kényszerül - már a stabil cégek is arra szorulnak, hogy játsszanak a szállítói tartozásokkal. Érdekes helyzetet hordoz majd a szakember szerint az, hogy a vállalkozások mind a cash-flow-menedzsment, mind a követeléskezelés terén specialistákat alkalmaznak majd. A fizetési késedelem átlagos időtartama a korábbi 25-ről 28 napra növekedett, míg a cégek leírási vesztesége 2,4 százalékról 2,7 százalékra nőtt egy év alatt. A leírási veszteség jelenlegi mértéke az Intrum számításai szerint 4,2 milliárd eurójába kerül a magyar gazdaságnak évente. Felfalusi Péter szerint pusztán csak az, ha a hazai közigazgatás határidőre fizetné számláit, közel 300 milliárd forintnyi tőkeinjekciót jelentene gazdaságunknak. A jövő még sötétebb: a szakember szerint a több mint 90 napja ki nem egyenlített követelések aránya 50 százalékkal, 18 százalékra emelkedett. Mivel tudható, hogy a 90 napot meghaladó lejárt követelések esetében a megtérülési esély exponenciálisan csökken, vészjósló jövőt jelez a követeléskezelő cég a leírási veszteség várható alakulása kapcsán. Nem lehet senkiben megbízni - mondta Felfalusi Péter. A vállalkozások sokszor nem is tudják pontosan, hogy ki az üzleti partnerük, így jelentős pénzügyi kockázatot vállalnak. Óriási gondot jelent, hogy a cégvezetők egy része túlzott nyugalomba ringatja magát azzal, hogy nagy vevője van. Ezek a társaságok ugyanúgy ki vannak téve a piac hatásainak, borulásukkor pedig a kicsiknek általában alig marad lehetőségük érdekeik érvényesítésére - figyelmeztetett az Intrum Justitia vezérigazgatója.

Szerző(k):
Nagy Nándor László
05.
18.
23:28

Új technikákat hoz a válság

A jelenlegi gazdasági helyzet, a romló kockázati környezet számottevően új kapcsolatot, hangsúlyosabb együttműködést követel meg a piaci szereplőktől az üzleti életben és a hitelbiztosítási piacon egyaránt. A mostani körülmények között egyáltalán nem kell tabuként kezelni a pótlólagos biztosítékok kikötését - állítja Zárda Olivér, az Euler-Hermes Hitelbiztosító igazgatósági tagja, aki szerint a szállítónál jobban senki nem ismerheti saját vevőjét, ezért - bár ez a biztosító egyik fő feladata - magának a vevőnek is sokkal komolyabb erőfeszítéseket kell tennie a vevőkapcsolatok szigorúbb ellenőrzésére. Már a kezdetekre is figyelni kell: a szerződéses dokumentáció pontos összeállítása manapság kiemelten fontos - mondta a szakember, aki szerint a válsághelyzetben teljesen normális, ha a cégen belül a korábbi értékesítési dominancia helyét a szigorúbb kockázatkezelés veszi át. A hitelbiztosítók az elmúlt évhez képest lényegesen nagyobb kockázatot vállalnak, annak ellenére, hogy a limitek és a szerződések száma is 15-20 százalékkal csökkent - mondta el Zárda Olivér. A látszólagos ellentmondás oka, hogy a szerződésekben foglalt kockázatvállalások mértéke az elmúlt hónapokban 3,5-4-szeresére futott fel, miközben a hitelbiztosítók által a szolgáltatásért elkért díjak csak nagyjából kétszeresükre emelkedtek. A hitelbiztosítók kárkifizetései már tavaly is meghaladták a beszedett díjakat, a társaságok idén még drasztikusabb veszteségre készülnek - mondta a piacvezető hitelbiztosító vezetője. A fenti helyzetben a limittörlések és díjemelések világában nagyobb hangsúlyt kaphat a hitelbiztosítási szerződésekhez köthető kockázatmegosztási technikák alkalmazása. Ennek nyomán Zárda szerint nemcsak a hitelbiztosítási szerződéseknél, de adott esetben a cégek saját gyakorlatában is alkalmazható a partnerekkel szemben a bónusz-malusz rendszer, ahol a jó fizető partnereket kedvezményekkel támogatnák, míg a rosszul teljesítőknél akár a szolgáltatás ellenértékében, akár a fizetési határidőkben szigorítást alkalmaznának. A cégeknek számottevően olcsóbb hitelbiztosítást tesz lehetővé az önrész növelése. Ebben az esetben ugyanis nem kerül sor limittörlésre, a fizetési és a szállítási forgalom is fennmarad, ami stabil üzletmenetet tesz lehetővé. A korábbi években jellemzően 5-20 százalékos önrész mellett születtek a hitelbiztosítói szerződések, manapság azonban ennél lényegesen magasabb tételekre is lehet szerződni - az ügyfél kártűrő képességének függvényében. A megoldás továbbfejlesztett változataként is felfogható az úgynevezett AFL (aggregated first loss) technika alkalmazása. Ekkor a szállító "benyeli" az első kár megtérítését, s így számottevően csökkenti a biztosító kockázatát. A díjemelések és a szigorodó elbírálás ellenére Zárda Olivér arról számolt be, hogy a termék iránti kereslet számottevően nő a piacon, miután az ügyfeleknek elsősorban nem a számítható díj, hanem a ki nem fizetett számlák fájnak.

Szerző(k):
Nagy Nándor László
05.
18.
23:25

Alternatív előnyök a faktoringgal

A faktoring a "hivatalos" finanszírozási védelem mellett egy sor, a jelenlegi gazdasági körülmények között el nem hanyagolható előnnyel is tud szolgálni az ügyfelek számára - állítja Molnár Tamás, az MKB Bank faktoringüzletágának igazgatója. A szakember szerint például a faktoring számottevően csillapíthatja az ügyfelek árfolyamkockázat-kitettségét, ami az elmúlt napok hektikus devizapiaci mozgásait figyelembe véve nem kis előny. Természetesen a megrendelés és az árazás között fellépő időszakra ez a termék sem tud megoldást nyújtani, ám a teljesítés, a számlázás időpontjától az ügyfél már védve lehet az eltérülő árfolyamok veszélyeitől. A faktorcég ugyanis a faktorálás időpontjában a számla devizanemében fizeti ki a számla ellenértékét - innentől pedig a bank futja tovább az árfolyamkockázatot a szállító helyett. A szállító vállalkozás ugyanakkor ítélheti úgy, hogy az adott környezet nem megfelelő számára ahhoz, hogy azonnal forintra váltsa a számlának a faktorcégtől kapott ellenértékét. Amennyiben az aktuális árfolyamok nem megfelelőek számára, akár le is kötheti a pénzt és a későbbiekben, egy alkalmasabb pillanatban előnyösebb árfolyam mellett forintosíthatja azt. E tekintetben nem kell sietni: a bankok jelenleg a devizabetét-ajánlatok terén is hihetetlen versenyt folytatnak. A másik terület, ahol számottevő előnyökre tehet szert egy faktoringot választó vállalkozás, az a pénzügyi szolgáltatás "mérlegtisztító" hatása. Miután a faktoringvállalkozás átveszi a cég követeléseit, számottevően megnöveli a vállalat készpénzállományát. Ez felhasználható arra, hogy a mérleg forrásoldaláról "eltűnjön" a hitelállomány - miután a számviteli szabályok szerint a faktoring kivezethető a számviteli könyvekből. Ennek nyomán javul az adott cég eladósodottsági mutatója, s számottevően javul - a követelések gyors kiírásával - a vevő forgási sebesség. Ezek a mutatók - a likviditási mutatók és a cash-flow mellett - jelenleg a legfontosabbak egy-egy cég minősítésénél - mondta el az MKB igazgatója.

Szerző(k):
Nagy Nándor László
05.
18.
23:22

Központosított céginformációk?

Magyarországon 560 ezer társas vállalkozás van - és közel ugyanennyi egyéni vállalkozó. Vajon valóban van-e félmillió rátermett, cégvezetésre érett vezető Magyarországon? - teszi fel a kérdést Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója azzal árnyalja a képet, hogy 100 millió forint feletti árbevétellel csak 40 ezer cég bír. A szakember tájékoztatása szerint évente minden ötvenedik céget felszámolnak, a fizetésképtelenségi eljárások száma az idei első félévben 30 százalékkal nőtt. Ennek ellenére az új cégek alapításának a száma még mindig megelőzi a megszűnő cégekét. Az Opten stratégiai igazgatója saját adatbázisuk alapján állítja, az újonnan alapított cégek közül mindössze 25 százalék azon vállalkozások aránya, amelyekben új szereplő tűnik fel vezetőként - sőt, ha a családtagokat leszámítjuk, akkor csak minden tizedik cég számít valóban "újnak" - a többi esetében a vezetők korábbi előélete sokat elárul a vállalkozásról. Számtalan olyan esettel találkozhatunk, ahol maga a társaság "rendben" van, ám azután kiderül, hogy felelős vezetője már cégek sokaságát "temette el" - az Opten saját csúcstartója már 200 törlésnél tart. S ezek csak a törlések, azokról a vállalkozásokról, amelyek "csak" állandó fizetési késedelemben vannak, a hivatalos statisztikák nem is szólnak. A fentiek fényében érthetetlen, hogy miért könnyíti az állam még mindig a cégalapítást - állítja Csorbai Hajnalka -, miért cél az 1 órás cégalapítás? A fenti példa is megmutatja, hogy a vevőkről szóló információk beszerzésének folyamatában egyre több és több adat beszerzésére van szükség. A cég pénzügyi adatainak elérhetősége azt követően, hogy a jogalkotók az APEH-ot is bekapcsolták, vélhetően javulni fog, de ettől még macerás az adatok beszerzése. A vevők feltérképezéséhet szükség van még ezen felül az úgynevezett negatív listák (APEH-, OMMF-, Széchenyi kártyás adósok, EOKR- és a B2B-adóslisták) átvizsgálására is, s akkor még nem beszéltünk a már említett személyes kapcsolatok áttekintéséről. Van persze "könnyebb" út is - az úgynevezett pozitív listák olyan vállalkozásokról adhatnak képet, amelyeket legalább a közelmúltban valaki más már minősített. E tekintetben érdemes lehet böngészni a köztartozásmentes adósok, az ISO-minősítést szerzett cégek, az EU-pályázat- vagy éppen közbeszerzésnyertesek listáját. Ugyanakkor pusztán ezekre hagyatkozni, igen nagy bátorságot feltételez a szakértő szerint. Ahogy a fentiekből kiderült, a társaságok számára ma már lényegében teljesíthetetlen feladat az üzleti döntéseikhez szükséges partnerinformáció beszerzése - ez alapozhatja meg a céginformációs szolgáltatók jövőjét. Az Opten stratégiai igazgatója ugyanakkor óvatosan felveti a kérdést: ha az állam tényleg támogatni akarja a hazai kis- és középvállalkozásokat, miért nem hoz létre - akár magáncégek részvételével - egyetlen központi céginformációs rendszert.

Szerző(k):
Nagy Nándor László