Együttműködésre kényszerít a csődtörvény
A mostani csődtörvény módosításánál sokkal alaposabbat lehetett volna létrehozni, ezt a mostani módosítást a gazdasági válság indukálta - mondta Somogyi Ferenc. A Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke emlékeztetett: a csődtörvény elfogadása óta 892 ezer cég alakult s közülük 340 ezer már megszűnt. Álláspontja szerint a fő gondot az jelenti, hogy a cégek jelentős részét azért hozzák létre, hogy a későbbiekben - tartozással - felszámolják. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában közismert fogalom a cégekkel kapcsolatban, hogy "csődbe menekülnek". Magyarországon ezt a fogalmat nem használhatjuk, hiszen maga a jogintézmény sincs elterjedve. Bár jelenleg akad néhány, a közvéleményt is foglalkoztató, csődvédelmet kérő cég, ám a szakértő szerint több esetben komoly az aggodalom, hogy az illető cég csak a zavarosban halászik - például a követelések jelentős részének megvásárlásával igyekszik a legkomolyabb tartozásokkal bírók háta mögött megegyezni "hitelezőivel" egy, bármilyen normális cég által automatikusan elutasított csődegyezségről. A FOE elnöke szerint az új szabály e téren jó irányba indul el, amikor arról rendelkezik, hogy negyedakkora mértékben kell csak figyelembe venni azokat a követeléseket, amelyek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkezik, vagy olyan személy, szervezet, amelynek az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa. Ugyancsak csökkentett értéket képvisel majd az a követelés, amelyet egy, az adós céggel közös vállalatcsoportot alkotó társaság terjeszt elő. Hasonlóan 25 százalékos lenne a szorzója azoknak a követeléseknek, amelyek az adósnak a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal megelőző tartozásátvállalásából erednek vagy amelyek jogosultja olyan hitelező, akire az adós a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően kevesebb mint 180 nappal valamely követelését engedményezte. (Egyes szakértők szerint a 180 nap a partnercégek esetében azért felvethet kérdéseket.) A FOE elnöke üdvözölte azokat a szabályozókat, amelyek a korábbinál hangsúlyosabb szerepet adnak a felszámolóknak a csődegyezségi eljárás során, ám óvott a túlzott elvárásoktól. Sokan már most is csodát várnak a felszámolótól - ami a felszámolás előtt nem sikerült a cégeknek, azt mind tőle várják el, miközben elfelejtik, hogy az eljárás során a felszámolónak a különböző hitelezők érdekeit kell figyelembe vennie. Márpedig a hitelezői érdekek elsődlegességének elve a felszámoló tevékenysége során nem az egyes hitelezői érdekek előtérbe helyezését jelenti, hanem - a törvényalkotó szándékának megfelelően - az összhitelezői érdekek érvényesítését, ami a gyakorlatban egyes hitelezők (hitelezői csoportok) érdekeit sértheti - hangsúlyozta a Somogyi Ferenc. A FOE javasolja megőrizni a hatályos csődtörvény eljárási és felelősségi egyensúlyát: szerintük ésszerű volna az eljárás szereplőinek (bíróság, felszámoló, hitelezők, adós) a "fékek és ellensúlyok" elvének megfelelően kialakult feladat- és hatáskörmegosztása és felelősségi rendszere. Szerintük a hitelezői kontroll erősítése üdvözlendő, ám megállapításuk szerint ez csak a bírósági felügyelet fenntartásával oldható meg. A jelenlegi szabályozás legfőbb gondja Somogyi Ferenc szerint az, hogy a reorganizáció alatt lévő társaság lényegében mindenből ki van zárva. A kockázat komoly - hangsúlyozta Somogyi Ferenc: a felszámolások, megszüntetések révén lényegében teljes iparágak mehetnek tönkre. Ha egy cégnek nem adják meg a reorganizációs esélyt - hiszen a bérgarancia sem vehető igénybe -, aligha sikerül megőrizni a munkahelyeket és a kapcsolatokat: ha egy cég bezár, a partnerek új szállítót keresnek.