Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon 560 ezer társas vállalkozás van - és közel ugyanennyi egyéni vállalkozó. Vajon valóban van-e félmillió rátermett, cégvezetésre érett vezető Magyarországon? - teszi fel a kérdést Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója azzal árnyalja a képet, hogy 100 millió forint feletti árbevétellel csak 40 ezer cég bír. A szakember tájékoztatása szerint évente minden ötvenedik céget felszámolnak, a fizetésképtelenségi eljárások száma az idei első félévben 30 százalékkal nőtt. Ennek ellenére az új cégek alapításának a száma még mindig megelőzi a megszűnő cégekét.
Az Opten stratégiai igazgatója saját adatbázisuk alapján állítja, az újonnan alapított cégek közül mindössze 25 százalék azon vállalkozások aránya, amelyekben új szereplő tűnik fel vezetőként - sőt, ha a családtagokat leszámítjuk, akkor csak minden tizedik cég számít valóban "újnak" - a többi esetében a vezetők korábbi előélete sokat elárul a vállalkozásról. Számtalan olyan esettel találkozhatunk, ahol maga a társaság "rendben" van, ám azután kiderül, hogy felelős vezetője már cégek sokaságát "temette el" - az Opten saját csúcstartója már 200 törlésnél tart. S ezek csak a törlések, azokról a vállalkozásokról, amelyek "csak" állandó fizetési késedelemben vannak, a hivatalos statisztikák nem is szólnak. A fentiek fényében érthetetlen, hogy miért könnyíti az állam még mindig a cégalapítást - állítja Csorbai Hajnalka -, miért cél az 1 órás cégalapítás? A fenti példa is megmutatja, hogy a vevőkről szóló információk beszerzésének folyamatában egyre több és több adat beszerzésére van szükség. A cég pénzügyi adatainak elérhetősége azt követően, hogy a jogalkotók az APEH-ot is bekapcsolták, vélhetően javulni fog, de ettől még macerás az adatok beszerzése. A vevők feltérképezéséhet szükség van még ezen felül az úgynevezett negatív listák (APEH-, OMMF-, Széchenyi kártyás adósok, EOKR- és a B2B-adóslisták) átvizsgálására is, s akkor még nem beszéltünk a már említett személyes kapcsolatok áttekintéséről. Van persze "könnyebb" út is - az úgynevezett pozitív listák olyan vállalkozásokról adhatnak képet, amelyeket legalább a közelmúltban valaki más már minősített. E tekintetben érdemes lehet böngészni a köztartozásmentes adósok, az ISO-minősítést szerzett cégek, az EU-pályázat- vagy éppen közbeszerzésnyertesek listáját. Ugyanakkor pusztán ezekre hagyatkozni, igen nagy bátorságot feltételez a szakértő szerint.
Ahogy a fentiekből kiderült, a társaságok számára ma már lényegében teljesíthetetlen feladat az üzleti döntéseikhez szükséges partnerinformáció beszerzése - ez alapozhatja meg a céginformációs szolgáltatók jövőjét. Az Opten stratégiai igazgatója ugyanakkor óvatosan felveti a kérdést: ha az állam tényleg támogatni akarja a hazai kis- és középvállalkozásokat, miért nem hoz létre - akár magáncégek részvételével - egyetlen központi céginformációs rendszert.
