Követeléskezelés

Drasztikusan zuhan a behajtások sikeressége

Drasztikusan zuhan a behajtások sikeressége a fizetőképesség számottevő romlása miatt. Az Intrum Justitia magyarországi vállalatának ügyvezető igazgatója, Felfalusi Péter szerint némelyik üzletágban az előzetes várakozásoknál is jobban, akár 30 százalékkal is romolhatott a behajtások sikeressége - ez utóbbi adatot a szakember elsősorban a fogyasztói piacra érti -, leginkább a nagy összegű, régebbi követelések esetében. Felfalusi szerint a jövő is kétséges, mivel a romlás egyértelműen a második félév "sajátja", ami azt bizonyítja szerinte, hogy a magánszemélyek mostanra élték fel tartalékaikat. A vállalkozások világában ugyanakkor az Intrum ennél kisebb romlást tapasztal, ami jelentős részben annak köszönhető Felfalusi Péter szerint, hogy ezek a vállalkozások már az elmúlt hónapokban megtapasztalhatták a válság hatásait, így például a kereskedelmi cégeknél a behajtás sikerességének csökkenése nem haladja meg a 10-15 százalékot. Miután a behajtási üzletág sikerdíjas, a romlás érzékenyen érinti a területtel foglalkozó cégek ügymenetét.

A tartozás kifizetésével leállítható a felszámolás

A szeptember elsejétől hatályos csődtörvény-módosítás több ponton érinti a felszámolási eljárást is. A vagyontalan, már nem működő cégek gyors megszüntetését, illetve a felszámolásból adódó állami költségek csökkentését célozza az úgynevezett egyszerűsített felszámolási eljárás átalakítása. A hitelezők 30 napon belül jelenthetik be a vagyon fellelhetőségére vonatkozó és az eljárással kapcsolatos információikat. A bíróságnak pedig a vagyonfelosztásra és az adós szervezet jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó végzését 90 napon belül kell meghoznia, miután a felszámoló benyújtotta az erre vonatkozó előkészítő iratát. Jelentős változás, hogy ezentúl az irathiányos cégek vezetői, illetve többségi tulajdonosai is elmarasztalhatók a mulasztásokért: az egyszerűsített felszámolás költségeinek megfizetésére kötelezhetik őket, ha nem vezettek nyilvántartásokat és a felszámolás előtti három évben nem készítettek mérleget. Így a vagyontalan cég megszüntetésének költsége nem az államot terheli. Az a cégvezető is szankcionálható, aki a felszámolás kezdetétől számított 30 napon belül nem készíti el a tevékenységet záró mérleget, a leltárt, és nem adja át a cégiratokat a felszámolónak. A bíróság ekkor legfeljebb kétmillió forint pénzbírsággal sújthatja a vezető tisztségviselőt, ennek megfizetéséért pedig a többségi tulajdonos kezesként felel. A vezetői felelősségre vonatkozó szabályok is szigorodtak, így a vagyonkimentés vagy a hitelezők kijátszása miatt külön perben elmarasztalt cégvezetők öt évig nem vállalhatnak más társaságban vezető tisztséget. A felszámolási eljárások gyorsítása érdekében a hitelezői igénybejelentések jogvesztő határideje (a 40 napos határidő megmarad, de az azon túliak esetében) egy évről 180 napra csökken. A felszámolónak a hitelezőket 90 nap helyett 75 napon belül kell összehívnia, a vagyon értékesítését pedig 120 helyett 100 napon belül kell megkezdenie. A pályázatoknál és árveréseknél új szabály, hogy ha kétszer nem sikerül eladni a zálogtárgyat, akkor azt a felszámoló becsértéken értékesítheti a zálogjogosult hitelezőnek, akinek az eladással kapcsolatos költségeket és a felszámoló díját is meg kell fizetnie. A bíróság ezentúl akkor is elrendeli a felszámolást, ha az adós cég csődeljárása során nem jött létre hitelezői egyezség. Leállítható azonban a felszámolás akkor, ha az eljárás során az adós minden tartozását kifizette, a vitatott igényekre és a felszámoló díjára pedig biztosítékot ad. A felszámolás elrendelését szeptembertől már a felszámolónak is be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzintézeteknek.

Letarolja a pénzhiány a mezőgazdaságot

A recesszió miatti általános likviditáshiány és a mezőgazdaság szinte valamennyi ágazatában jelentkező piaci problémák egyre súlyosabb gondot jelentenek, és lassan egyes szektorok működőképességét veszélyeztetik. A tejágazat több mint fél éve húzódó válsága nyomán egyre szaporodnak a felszámolt állományok, szinte nincs is olyan megyéje az országnak, ahonnan ne érkezett volna egy vagy több szarvasmarhatartó telep bezárásáról hír. A szarvasmarha-tenyésztők országos választmányának felmérése szerint a nagyobb, több száz állatot tartó gazdaságok mostanra napi fél-egymillió forintos veszteséget kénytelenek elkönyvelni az uniószerte túlzottan alacsony felvásárlási árak miatt. Mivel sok gazdaság és vállalkozás a gabonatermesztés bevételeiből kompenzálta volna tejágazatának veszteségeit, a gabonapiac befagyása miatt egyre jobban ellehetetlenül a működésük. Jelenleg ugyanis alig van kereslet a piacon, az óvatosabbá váló bankok hitelkihelyezési gyakorlata pedig még jobban megnehezíti a kereskedés beindulását - a gabonakereskedők és a malmok is nehezebben jutnak forgóeszközhitelhez. Annak ellenére is, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál kedvezményes kamatozású hitelek formájában még több tíz milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. A Magyar Agrárkamara és a Magosz is állami és uniós beavatkozást sürget, mindkét szervezet részéről fölmerült javaslatként, hogy az állam vásároljon föl gabonát a kereskedés újraindítása érdekében, továbbá az is, hogy lobbizzon mind a kukorica, mind a búza esetében az intervenciós fölvásárlás mielőbbi beindítása érdekében. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elmúlt év anomáliái miatt jelenleg a közraktári hitelezés is csak ímmel-ámmal működik, a pénzintézetek sokkal alacsonyabb arányban hajlandóak megfinanszírozni a közraktárhasználatot - a korábbi 85-90 százalékos arány helyett idén átlagosan 70-75 százalékig. Az sem segíti a termelőket, hogy a közraktárak biztonsági problémái miatt - ezek megoldásán jelenleg is dolgoznak az érintettek - számos pénzintézet továbbra is csak az állami tulajdonú Concordiában bízik, a Hungária pedig befejezte a művi közraktározást, vagyis szűkültek a kapacitások. Mindezek következtében folyamatosan nőnek a fizetési határidők, egyre bizonytalanabb, hogy mikor jutnak a napi működéshez vagy a bérek kifizetéséhez szükséges készpénzhez az ágazat szereplői. A nagyobb vállalkozások egy része bérmunkából próbálja ezt előteremteni, de a kisebb gazdálkodók is ugyanezekkel a problémákkal küzdenek. A bankok rendkívül óvatosak az iparággal szemben: a mezőgazdasági faktoringszolgáltatás piaca nagyon kicsi - a pénzintézetek szerint a jelenlegi piaci viszonyok között egyszerűen nem lehet számolni azzal, hogy a számlák ellenértékének kifizetése időben megtörténik. Egyre jobban érzik a pénzintézetek is, hogy komoly válságot okozhat az ágazatban a likviditás hiánya. Nemcsak a vállalkozások és gazdálkodók közti körbetartozás mértékének növekedése miatt, de sok esetben már a meglévő termeltetési vagy egyéb célú, például gépvásárlási, beruházási hitelek törlesztésével is gondok vannak. A szabolcsi almatermesztők már a szezon indulásakor, a nyitóárak nyilvánosságra kerülésekor kérték a kormányt, hogy segítsen átütemezni a 2007-es fagykár miatt felvett kedvezményes hiteleik törlesztését. Egyre több ügyfelünknél látjuk, hogy hiába folyósítottuk a növénytermesztésben a termeltetési hiteleket a szokottnál óvatosabban és szeptember végi törlesztéssel, a nyomott árak miatt egyre gyakrabban érkeznek olyan visszajelzések, hogy nem tudnak törleszteni - mondta a Napinak Szabó János, a Budapest Bank agrárszakértője. Idén sokszor a bank maga is próbál megoldást találni - akár a partneri körébe tartozó gabona- vagy egyéb kereskedők megkeresésével - az egyébként hitelképes és jól működő vállalkozások gondjaira a befektetése védelme érdekében. Idén ugyanis egyszerre kell a gazdaságoknak számos olyan külső körülmény negatív hatásaival megküzdeniük, amelyek közül sok esetben egy is elég lenne az ellehetetlenüléshez. Az integrátoroknak nyújtott hitelekkel is szaporodnak a gondok. Az integrátorok által megfinanszírozott termelőktől egyre gyakrabban érkezik olyan visszajelzés, hogy az aszály okozta terméskiesés miatt nem elég az átadott termény a hitel megfizetéséhez, de az is előfordul, hogy olyannyira nyomott áron kel el a termény, hogy az nem fedezi az integrátorok által nyújtott hitel, áru vagy szolgáltatás összegét. S még ha sikerül is vevőt találni, sokszor teljesen bizonytalan, hogy az átadott termény ellenértékét mikor kapja meg a termelő. Ez pedig már a jövő évi termést is veszélyezteti. A földeket ugyan többségében megművelik a termelők, de próbálnak olyan, olcsóbb megoldásokat alkalmazni, ami kevesebb munkát, benzint, műtrágyát igényel - mondja Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az új vetéshez szükséges alapanyagok nagy részéhez most csak készpénz ellenében lehet hozzájutni, és épp ez az, ami hiányzik most. Akadozik a gazdálkodók közti együttműködés is: hiába egyezik meg két termelő, hogy az egyik megszántja a földjeiket, a másik meg elvet, ha időközben az, akinek vetőgépe van, kifut a pénzéből és el sem tudja indítani a gépet. Az aszály pedig tovább növeli a költségeket: az augusztus végén, szeptember elején földbe került új mag ki sem kel a szárazság miatt, Kelet-Magyarországon egyre több megyéből érkezik hír arról, hogy betárcsázzák a repcét. Egyelőre még nem kell attól tartani, hogy parlagon maradnak a földek, de ha a jövő év is ennyire keserves lesz, még erre is sor kerülhet a tömegessé váló csődök miatt - tette hozzá Vancsura József.

Önmagát ellehetetlenítő szabályozás

A szállítói hitelezők számára érthetetlenül és elfogadhatatlanul sokat vártak a különböző kormányzatok a hitelezői érdekek védelmére teljesen alkalmatlan csődtörvény megújításával - vélekedik Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője.