Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem jósol hosszú életet a csődtörvény legújabb módosításának Győrfi Attila, az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője, aki szerint ugyanakkor el kell ismerni, hogy néhány régi igényre, problémára igyekszik választ adni az új szabályozás. A módosítás legszembetűnőbb hiányosságát a joganyag előkészítésében is részt vevő szakértő abban látja, hogy a csődeljárás megindulását követően keletkező követelések - kivéve az adó- és közszolgáltatói követeléseket - nem élvezik majd azt a védelmet, ami például a felszámolások esetén megilleti őket, vagyis hogy a tovább működés alatt keletkező számlakövetelések azok lejárati időpontjaiban kiegyenlítendőek.
Győrfi szerint ez a megoldás gyakorlatilag az egész szabályozás értelmét kérdőjelezi meg, mivel így egy fizetési gondokkal küzdő társaság csődeljárás alatti működésének esélye gyakorlatilag megszűnik, hiszen a beszállítóknak annak tudatában kell áruval/szolgáltatással ellátniuk az adósukat, hogy ők maguk is csak a későbbi csődegyezség részeként, az ott megállapított kielégítési százalékát kapják meg követelésüknek. Az pedig, hogy a szabályozás szerint a nemfizetés tényállása miatt a már megkötött szállítói szerződéseket nem lehet majd felmondani, a szakértő szerint ellentétes a polgári törvénykönyvnek a szerződések megszüntetésére vonatkozó szabályaival.
Kiskaput nyit az ügyeskedők előtt a törvény Győrfi Attila szerint azzal is, hogy az adós a felszámolás elsőfokú elrendeléséig bármikor csődvédelmet kérhet, amelynek során a fizetési haladék (moratórium) automatikusan megilleti, ahhoz nem kell a hitelezők hozzájárulása. Miután az átlagos fizetési határidők mára már bőven 100 nap fölé nyúltak bizonyos iparágakban, a megoldás révén akár fél év is eltelhet anélkül, hogy az adós a fizetési hajlandóság legkisebb jelét adja. Pedig annak ismeretében, hogy a felszámolások esetében is alig 1 százalékos a megtérülési arány, a szakértő szerint a hitelező ugyanúgy érdekelt a felszámolás elrendelésének elkerülésében, mint a jóhiszemű és életben maradni kívánó adós. A felszámolás során módja van az adósnak ma is 30 nap fizetési haladékot kérni s a hitelezővel közösen hat hónapra szüneteltethetik az eljárást (akár ismételten is) - a lehetőségek tehát adottak. Ugyanakkor - hívja fel a figyelmet az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft. ügyvezetője - azért nagyobb az adós "túlélésére" az esély a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén, mint csődeljárásban, mivel az előbbinél csak az adós és a hitelezője tud a folyamatban lévő felszámolási eljárásról, míg a csődeljárás adatai nyilvánosak.
