Követeléskezelés

Csődtörvény: esély az újraszervezésre

A szeptemberben több ponton is módosult csődtörvénnyel a cégeknél előtérbe kerülhet a reorganizáció a felszámolással szemben. Az újonnan biztosított 90 napos csődeljárási moratórium ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a vállalat átalakítsa tevékenységét a megváltozott üzleti feltételeknek megfelelően - vélekedik Tüske Balázs, az Ernst & Young restrukturálási üzletágának vezető partnere. A Magyarországon még új megoldásnak számító restrukturáláshoz azonban elengedhetetlen a problémák felismerése és az átfogó stratégiára épülő, azonnali cselekvés. Ez az átszervezés, azaz restrukturálás azonban nemcsak az adósságok újrarendezését jelenti, az üzleti válsághelyzetben a krízis kiváltó okainak átfogó analízisére, az üzleti stratégia újragondolására és az ezekre épülő komplex stratégiai terv implementálására van szükség. Tüske Balázs szerint ugyanakkor ehhez elengedhetetlen, hogy a cég vezetősége szembenézzen a problémáival és tudjon azokról beszélni. A vállalati restrukturálás lehetséges eszközei a felgyorsított eszközértékesítés, valamint a működőtőke- és készpénzmenedzsment. Az idő rövidsége és a feladat komplexitása ugyanakkor sokszor indokolhatja külső szakértők bevonását az érdekcsoportok információigényének kielégítése, az alulteljesítés okainak feltárása, nyomon követése és az üzletmenet helyreállítási stratégiájának megtervezése céljából - vélekednek az Ernst & Young szakértői. Nehézségek idején elképzelhető, hogy a tegnap stratégiai előnyeit és irányait újra kell gondolni. "A restrukturálás célja hosszú távú piacképességhez segíteni a bajba jutott cégeket" - tette hozzá Tüske Balázs.

Több magyar cég a régiós toplistán

A válság hatásának is betudható, hogy a korábbi 40-ről 72-re emelkedett a Coface Hungary közreműködésével 13 országban készített 500 legnagyobb kelet-közép-európai cég listáján a hazai vállalkozások száma. A Manager Magazin által közölt listát a hitelbiztosító cég komplex adatok alapján értékelte, de kiemelt szerepet kapott a minősítésben az értékesítési bevétel, a nyereség és a foglalkoztatottak számának alakulása is. A magyar mellett a bolgár, horvát, lett, litván és ukrán cégek száma nőtt a listán tavalyhoz képest: míg 2007-ben a legdinamikusabb növekedést a lengyel, a lett és a szlovák cégek mutatták, tavaly a lett, a litván, a horvát és magyar vállalatok árbevétele növekedett erőteljesen. Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint a válság arra is felhívja a figyelmet, hogy a kockázatok felmérése nemcsak belföldi értékesítésnél ajánlott, különösen fontos a nemzetközi piacokra való kilépéskor, hiszen a gyors változások most minden területen érzékelhetőek. Nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem tisztában kell lenni az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes kereskedelmi partnerek pénzügyi helyzetével.

Veszteségminimalizálás a hitelbiztosítóknál

Az év eddig eltelt időszakát a hitelbiztosítók kockázatvállalási kedvének csökkenése jellemezte, pontosabban - ahogy Zárda Olivér, a piacvezető Euler-Hermes Hitelbiztosító igazgatósági tagja fogalmaz - a hitelbiztosítók kockázatvállalási hajlandóságának növekedése messze elmaradt a piaci kockázatok növekedésétől. A szakember szerint a limitcsökkentések és -megvonások mellett a másik markáns tendencia a hitelbiztosítás árának jelentős, akár 2-3-szoros növekedése volt - az átlagos díjemelkedés mértékét 70-90 százalékosra teszik az Euler-Hermesnél -, ám szerinte azt látni kell, hogy ez az emelkedés továbbra sem tart lépést a kockázatok ugrásszerű növekedésével. Ezért az figyelhető meg a piacon, hogy azok a cégek, amelyek számára továbbra is reális alternatíva maradhat a hitelbiztosítás - vagyis a hitelbiztosítók sem a partnert, sem a vevőit, sem az iparágat nem minősítik vállalhatatlan kockázatúnak -, "boldogan" kifizetik a magasabb díjat a hitelbiztosításra, mert így legalább védettek maradnak a piacon. (Azon a piacon, ahol a gyenge likviditási pozíciójú és kellő tartalékkal nem rendelkező vállalkozások közül sokan csődbe jutnak.) A tárgyalásokon az ár sokadrangú tényezővé vált, elsősorban a vállalt fedezet nagysága és az önrész mértéke releváns. A díj mellett a szerződéses konstrukció más elemei is megváltoztak. Alapvető elvárás, hogy a biztosítással rendelkezők jelentési kötelezettségeiket az eddiginél is pontosabban, a határidők maximális figyelembevételével tegyék meg, hogy a biztosítói partner is hamarabb kerüljön "képbe" és minél hamarabb el tudja kezdeni a tartozás kezelését. Azt előre borítékolni lehetett, hogy immár nem lesz nyereséges vállalkozás a hazai hitelbiztosítási piacon - a három szereplő közül az elmúlt években egyedül az Euler-Hermes tudott nyereséget kimutatni, igaz, 2008-ban a profitzuhanás ennél a cégnél is drámai volt -, ám Zárda Olivér önkritikusan azt is elismeri, hogy még a legpesszimistább szcenárióban sem számoltak olyan piaci környezettel, mint ami az idei évet eddig jellemezte. A szakember szerint ilyen körülmények között meglehetősen nehéz optimistának lenni a jövőt illetően. Ha pusztán a makrogazdasági vetületre gondolunk, örömre adhat okot, hogy szinte minden elemző egyetért abban, hogy a mögöttünk hagyott negyedévben a magyar gazdaság elérte a mélypontját. Folytatás a 22. oldalon Folytatás a 18. oldalról A gazdasági fellendülés ugyanakkor a reálgazdaságban jelentős késéssel fejti ki hatását - a legoptimistább elképzelések szerint is csak a jövő év első félévének végére várható némi javulás. Ez pedig azt jelenti - tekintve, hogy a nemfizetési események általában 4-6 hónapos késéssel követik a gazdaság trendjeit -, hogy jövőre tovább nő a fizetési nehézségekkel küzdő cégek száma. E tekintetben tehát komoly változásra nem igazán számíthatnak a hitelbiztosítási piac szereplői. Ami viszont várhatóan átrendezheti a piacot, az az, hogy a válság hatására számottevően megugrott a hitelbiztosítás iránti kereslet. Az új üzletek megkötését ugyanakkor Zárda Olivér szerint - a hitelbiztosítók csökkenő étvágyán túl - az is nagyban korlátozza, hogy a termék iránt érdeklődő cégek vevőportfóliójának minősége a piaci átlagnál alacsonyabb, elmondható, hogy elsősorban azok a cégek keresik a hitelbiztosítást, amelyek számára a partner nemfizetése nemcsak kockázat, hanem tény. Aligha véletlen, hogy az Euler-Hermesnél az érdeklődő cégek jelentős hányada az építőiparban tevékenykedik, ám Zárda Olivér szerint ilyen esetekben a hitelbiztosító már vajmi kevés segítséget tud nyújtani: a kockázatok növekedése az iparágban lényegében kizárja, hogy a biztosító az egyéni portfólió bírálatát követően ajánlatot tudjon adni az érdeklődőknek.

Még gondban az építőipar

Bár hosszú hónapok óta a legkevesebb, mindössze 137 építőipari céget számoltak fel augusztusban (egy éve 157 vállalkozás jutott hasonló sorsra), az Opten céginformációs szolgáltató szerint azonban az ágazat nincs még túl a válság nehezén. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója szerint nincs másról szó, mint hogy a cégbírósági szabadságolások megtették "jótékony" hatásukat - a "javulás" az egész magyar vállalkozói piacra jellemző volt. A végelszámolások is hozzásegítenek a tisztánlátáshoz, hiszen augusztusban 101 építőipari cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, míg egy évvel ezelőtt csak 55 cég fejezte be működését az ágazatban. Ami magát az építőipart illeti, a problémák további erősödése várható, már csak azért is, mert a nyár eleje óta tizenkét olyan építőipari vállalkozás került felszámolás alá, amelynek éves árbevétele korábban meghaladta az egymilliárd forintot, márpedig ezek - az ágazatban szokásos alvállalkozói rendszer miatt - több bajba jutott céget hagyhattak maguk után, amelyeknek a csődjével a későbbiekben kell foglalkozni. Az egyetlen pozitívum, hogy augusztusban megállt a cégalapítási kedv: csak 348 új cég alakult a tavalyi nyolcadik hónap 713 cégével szemben.