Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szeptember elsejétől hatályos csődtörvény-módosítás több ponton érinti a felszámolási eljárást is. A vagyontalan, már nem működő cégek gyors megszüntetését, illetve a felszámolásból adódó állami költségek csökkentését célozza az úgynevezett egyszerűsített felszámolási eljárás átalakítása. A hitelezők 30 napon belül jelenthetik be a vagyon fellelhetőségére vonatkozó és az eljárással kapcsolatos információikat. A bíróságnak pedig a vagyonfelosztásra és az adós szervezet jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó végzését 90 napon belül kell meghoznia, miután a felszámoló benyújtotta az erre vonatkozó előkészítő iratát. Jelentős változás, hogy ezentúl az irathiányos cégek vezetői, illetve többségi tulajdonosai is elmarasztalhatók a mulasztásokért: az egyszerűsített felszámolás költségeinek megfizetésére kötelezhetik őket, ha nem vezettek nyilvántartásokat és a felszámolás előtti három évben nem készítettek mérleget. Így a vagyontalan cég megszüntetésének költsége nem az államot terheli.
Az a cégvezető is szankcionálható, aki a felszámolás kezdetétől számított 30 napon belül nem készíti el a tevékenységet záró mérleget, a leltárt, és nem adja át a cégiratokat a felszámolónak. A bíróság ekkor legfeljebb kétmillió forint pénzbírsággal sújthatja a vezető tisztségviselőt, ennek megfizetéséért pedig a többségi tulajdonos kezesként felel. A vezetői felelősségre vonatkozó szabályok is szigorodtak, így a vagyonkimentés vagy a hitelezők kijátszása miatt külön perben elmarasztalt cégvezetők öt évig nem vállalhatnak más társaságban vezető tisztséget.
A felszámolási eljárások gyorsítása érdekében a hitelezői igénybejelentések jogvesztő határideje (a 40 napos határidő megmarad, de az azon túliak esetében) egy évről 180 napra csökken. A felszámolónak a hitelezőket 90 nap helyett 75 napon belül kell összehívnia, a vagyon értékesítését pedig 120 helyett 100 napon belül kell megkezdenie. A pályázatoknál és árveréseknél új szabály, hogy ha kétszer nem sikerül eladni a zálogtárgyat, akkor azt a felszámoló becsértéken értékesítheti a zálogjogosult hitelezőnek, akinek az eladással kapcsolatos költségeket és a felszámoló díját is meg kell fizetnie.
A bíróság ezentúl akkor is elrendeli a felszámolást, ha az adós cég csődeljárása során nem jött létre hitelezői egyezség. Leállítható azonban a felszámolás akkor, ha az eljárás során az adós minden tartozását kifizette, a vitatott igényekre és a felszámoló díjára pedig biztosítékot ad. A felszámolás elrendelését szeptembertől már a felszámolónak is be kell jelentenie az adós számláit vezető pénzintézeteknek.
