G melléklet

További francia tőke, szaktudás „importja” a cél

– Hogyan fogadta dr. Kóka János miniszter úr felkérését, hogy legyen a 2005 évi franciaországi magyar gazdasági év miniszteri biztosa? – Őszintén szólva nagyon jól esett a felkérés, elsősorban azért, mert nagyon nagy kihívásnak érzem a feladatot, másrészt azért is, mert komoly szakmai elismerésnek tartom, hogy engem kért fel Miniszter úr. – Honnan jött az ötlet, hogy Franciaországban magyar gazdasági évet kezdeményezzen hazánk, egyáltalán rendeztünk mi már bárhol is hasonlót? – Nagyon jó a kérdés, mert ez valóban egy úttörő kezdeményezés. Magyar napot, hetet vagy hónapot már rendeztünk, de olyanról, hogy egy egész évet mi rendezni akartunk volna vagy akár a partner ország egy teljes évet „ránk szánna”, ilyenről nincs tudomásom. Az ötletet egyébként a kultúrkapcsolatokból vettük át. Franciaországban ugyanis 2001-ben átütő sikert aratott a magyar kultúra éve. Azt gondolták az ötletadók, miért is ne lehetne valami hasonlóval a gazdasági kapcsolatok területén is előrukkolni. Szerencsére a politika felkarolta az ötletet, mind magyar, – és ami még ennél is fontosabb – mint francia részről. – Az ünnepélyes megnyitó március 24-én Párizsban volt a szenátus dísztermében. Nem szokatlan színhely ez egy ilyen esemény megnyitására? – Valóban az, de ez is azt bizonyítja, hogy a rendezvénysorozatot mind a francia politikai, mind a gazdasági élet képviselői messzemenőkig támogatják. A megnyitón egyébként részt vett a szenátus elnöke és több szenátor, a kormány több tagja és mintegy 150 üzletember. – Mi indokolta azt, hogy pont Franciaországban rendezünk egy ilyen rendezvénysorozatot? – Franciaország a világ egyik vezető gazdasági hatalma, az európai együttműködés egyik motorja és olyan erős, hogy az unió gazdasági fejlődésének lassulása kevésbé érezhető Franciaországban. Ebből következően a dinamikusan fejlődő magyar–francia gazdasági kapcsolatok kulcsfontosságúak a számunkra. – Nemzetközi tendencia, hogy erősödik a nyugat-európai kis- és középvállalkozások érdeklődése a magyar gazdaság iránt. Az eseménysorozattal ezt a befektetői kört kívánjuk megcélozni? – Kétségtelen, hogy a francia nagyvállalatok zöme már jelen van Magyarországon, így e szféra további térnyerése csökkenő lesz a közeljövőben. Az ITD Hungary párizsi és lyoni kirendeltsége már korábban jelezte a francia középvállalati befektetői kör élénkülő érdeklődését Magyarország iránt. A magyar gazdaság évének keretében Franciaország 20 régiójából 11-12-ben tartunk üzleti konferenciákat, üzletember-találkozókat, úgynevezett beszállítói kontaktnapokat, kiállításokat, éppen a kis- és középvállalatok megnyerése érdekében. Elmondhatom tehát, hogy igyekszünk „meglovagolni” e gazdálkodói kör szándékát arra, hogy vállalkozásokat indítson hazánkban, megteszünk mindent, hogy idecsábítsuk őket. – Ha jól értem, nem csupán Párizsban „néznek körül”. – A magyar–francia gazdasági kapcsolatok eddigi történetük során túlságosan Párizs és részben Lyon központúak voltak, ami nem elég. Ezért nyitnunk kell a vidéki francia régiók felé, amihez a magyar gazdasági év eseménysorozata ragyogó alkalmat kínál. Az események többségét a francia vidéken rendezzük meg. – Melyik francia gazdasági szektorba szeretnénk „betörni”? – Az informatika, a biotechnológia és más csúcstechnológiai ágazatok, az innováció és a k+f tevékenységek kiemelt szerepet játszanak a francia gazdaság életében, így e szektorokra különösen nagy hangsúlyt fektetünk. A mostani rendezvénysorozat alkalmat biztosít a francia és a magyar vállalkozók, cégvezetők számára a partnerkapcsolatok fejlesztésére, új kapcsolatok létrehozására. – Miniszteri biztos úr! Mit vár a magyar gazdaság éve rendezvénysorozatától? – Egy hatalmas, magyar részről jobbára még kihasználatlan gazdasági potenciállal rendelkező európai ország vállalkozói, üzletemberei, tudósai előtt mutatkozunk be, olyan időszakban, amikor a közép-kelet-európai régióban elkeseredett harc folyik a külföldi befektetők megnyeréséért. Ennek megfelelően újabb külpiacok megnyílását, illetve a hazai gazdaság erősödését várom, újabb francia tőke, tudás bevonását szeretnénk elérni a hazai vállalkozások fejlesztésébe. Az a mintegy ötven franciaországi esemény, amelyet idén szervezünk, alkalmas lehet arra, hogy közelebb jussunk kitűzött céljaink megvalósításához.

A kezdetén járunk az interaktív technológiák kamatoztatásának

– Mit jelent az Oracle számára az interaktív gazdaság? – A modern eszközöket használó kommunikációra épülő olyan lehetőségeket, amelyek javítják a vállalatok, intézmények gazdálkodásának hatékonyságát. Nagyon fontos, hogy a kormányzati intézmények működését is segítsék ezek a megoldások, ne csak az üzleti szervezetekét, mert így tudják az egész gazdaságot élénkítő hatásukat kifejteni. – Mondana néhány konkrét példát. – Az interaktív gazdaság vállalati működésen belül megjelenő oldala olyan eszközök, eljárások használatát jelenti, amelyekkel a munkatársak a lehető leghatékonyabban és leggyorsabban tudják megosztani egymással a tapasztalataikat, a legkönnyebben tudják elérni a számukra szükséges információkat. Ennek része például, hogy mobiltelefonon keresztül is elérhetővé lehet tenni egy-egy vállalat minden olyan adatát, amelyre valakinek bárhol, bármikor szüksége lehet. A tudásmegosztás egyik speciális formája, az adattárházak kialakítása, amelyeket később, speciális informatikai technológiával, úgynevezett üzleti intelligenciával felvértezve, különleges, enélkül sokszor láthatatlanul maradó információk összefüggések feltárására, megszerzésére lehet felhasználni. A vállalatközi interaktív megoldások bevezetése egyszerűen fogalmazva az együttműködés felgyorsítását jelenti. Ehhez megbízható megoldások kellenek: megrendelésfogadás elektronikus úton, számlázás ugyancsak elektronikus úton, a raktárkészletek online, „percre kész” vezetése és hozzáférhetősége stb. Az Oracle rendszerei lehetővé teszik az ilyen technológiák bevezetését. A vállalatközi megoldásoktól azután eljuthatunk a harmadik szintig, a kormányzati vagy intézményközi megoldásokig, illetve az üzleti és a közszféra együttműködéséig. Az Oracle külföldi tapasztalatai alapján be tudja mutatni, hogyan működnek az ilyen szintű informatikai rendszerek, például mintaprojekteket indíthat az egészségügyi reform kapcsán, amelyek az Egyesült Államokban és európai országokban bevezetett, jól működő egészségügyi elektronikus megoldásokat modelleznek. – Ezeket a megoldásokat bizonyára át kell alakítani, nem lehet egy az egyben alkalmazni... – Természetesen, testre kell szabni az ilyen technológiákat, ám a velük szerzett tapasztalatokat fel tudjuk használni. Egy ilyen rendszer kialakítása több komponensből áll, ezért partnereinkkel HP-vel, a Synergonnal és másokkal kínáljuk ezeket. Számítunk arra, hogy a hazai önkormányzati reformban részt vállalhatunk – erre jó alapot adnak a Nagy-Britanniában, vagy a németországi rendőri szerveknél, illetve akár a hazai közigazgatási szervezetnél bevezetett Oracle-rendszerek. Idehaza szinte nincs olyan kormányzati intézmény ahol ne működne valamelyik megoldásunk. Egyik partnerünk, a FreeSoft például dokumentumkezelő megoldást szállít e szféra megrendelőihez. de a statisztikai hivatal is Oracle-alapú rendszeren nyújtja szolgáltatásait. APEH egyebek mellett az elektronikus adózás kialakítására használja rendszereinket. – Milyen lehetőségek rejlenek még az interaktív gazdaságban? – Nagyon sok olyan lehetőség van, amelyek technikailag, műszakilag már adottak, de még nem terjedtek el a gazdálkodó szervezeteknél. Az egyik ilyen az űrlapok letöltése elektronikus úton – ezeket már meg lehet tekinteni, de kitölteni még nem lehet őket. Ennek további eleme, hogy a hivatallal kapcsolatban álló ügyfél az internetről fellépve egy speciális rendszerbe nyomon követheti, hol tart éppen az ügyének a feldolgozása. Az elektronikus adóbevallási lehetőséget egyelőre csak bizonyos vállalatoknak tették elérhetővé, ezt ki lehetne terjeszteni, és az okmányirodák munkájának elektronizálására is rengeteg lehetőség kínálkozik. Összességében azt gondolom nagyon a kezdetén tartunk az informatika nyújtotta lehetőségek kihasználásának. Sok szervezetnél akadályozzák a továbblépést az érdekellentétek, az infrastruktúra hiánya, amelyek feloldásával, illetve pótlásával hihetetlenül jó lehetőségek nyílnának meg a mindennapi munka, ügyintézés könnyebbé, gyorsabbá tételére.

A Barátok közt adásai is megjelenhetnek Pannon GSM-mobilok képernyőjén

Hogyan alkalmazza a Pannon GSM az interaktív megoldásokat, az internetes kommunikációt? – kérdeztük elsőként Áts Zsolttól, a Pannon GSM osztályvezetőjétől.

Sun-infrastruktúra a T-Mobile-nál

Internetes szolgáltatásaihoz a Sun Microsystems nagy teljesítményű számítógépeit használja a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. – tudtuk meg Fekete Lászlótól a mobilvállalkozás IP Multimédia igazgatójától.