G melléklet

Az egészség kézzel fogható érték a Magyar Telekomnál

A Magyar Telekom biztosítási alapon nyugvó vállalati szociális és jóléti rendszert működtet. Ennek alapköve a Dimenzió Biztosító Csoport, ezen belül működik a Dimenzió Egészségpénztár, amely a csoportos egészségmegőrzési modell nyomán személyre szabott egészség- és életmódtervezést végez. – Reprezentatívak a Dimenzió Egészségpénztár által végzett felmérések? – kérdeztük dr. Kricsfalvi Pétert, a Dimenzió Egészségpénztár ügyvezetőjét. – A Dimenzió-nak 16 ezer tagja van, ebből mintegy 10 ezer 1998 óta évente szűrővizsgálaton vesz részt. A szűrési adatokat regisztráljuk, és tudományos vizsgálatnak vetjük alá. Úgy gondolom, hogy ez reprezentatív eredményt nyújt, legalábbis a munkaképes korosztályra nézve 18–62 éves korig. Ennek a 10 ezer embernek az egészségi állapotát folyamatosan ellenőrizzük, és nem hagyjuk őket magukra, ha találunk valamit náluk. Az egészségre való odafigyeléssel az elmúlt nyolc év alatt elértük, hogy mintegy 200 statisztikailag várható szív- és érrendszeri betegség nem következett be. A másik fontos területe a szűréseknek az onkológiai betegségek korai felismerése és megelőzése. – Ha a vizsgáltak közül kivennénk a menedzsereket, akkor milyen statisztikai végkövetkeztetések adódnának? – A menedzsereket külön is megvizsgáltuk, és azt találtuk, hogy a kockázati tényezőik 30 százalékkal magasabbak a többi munkatársénál. Ez elsősorban a fokozott stesszhelyzetre vezethető vissza. A 2005–2006-os év fő szakmai programja a személyre szabott stresszmenedzselő, stresszkontroll program beindítása, amellyel csökkentjük a munkahelyi stresszterhelést, illetve megelőzzük annak káros következményeit. – A munkaadó mennyire veszi figyelembe az önök megállapításait? – A Dimenzió Egészségpénztár ebből a szempontból kedvező helyzetben van, mert a Magyar Telekom az egészségpénztár létrejöttétől kezdve kiemelt figyelmet fordít munkavállalói egészségére. A társaság kezdeményezte az egészségpénztár létrejöttét, s a mai napig támogatja a szűrési programokat. Olyan gondoskodó nagyvállalatról van szó, amely nemcsak anyagi értelemben biztosítja a munkavállalók jövőjét, hanem bizonyos értékeket és kultúrát is közvetít. – Mennyire veszik komolyan a menedzsereik a szűrési felhívásokat? – A vezető beosztású kollégáink kicsit nehezebben tudják a szűrést beiktatni a napirendjükbe, de pusztán szervezés kérdése, hogy ők is részt vegyenek a programban. – Mit jelent az, hogy az MTelekomnál biztosítási alapon nyugvó szociális jóléti rendszert működtet a cég? – Az MTelekom elődje sok évtizedes múltra tekint vissza. Ennek tapasztalataira alapozva született az az ötlet, hogy őrizzük meg a korábban kialakított jóléti rendszert, de persze korszerűsítve, nem olyan módon, ahogyan működött – hogy „járt” az ellátás –, hanem úgy, hogy a munkavállaló a bérének egy bizonyos százalékával hozzájárul a jóléti szolgáltatásokhoz, amit a vállalat kiegészít. Arra próbálták a vezetők rászorítani a munkavállalókat, hogy ők is áldozzanak saját egészségükre, szociális biztonságukra – így állt össze egy önrészből és egy munkáltatói támogatásbál a kiadásaink fedezete. – Tavalyelőtt elnyerte az egészséges munkahely címet a Magyar Telekom. Ebben mekkora szerepe volt a Dimenzió-nak? – A foglalkozás-egészségügy keretében nagyon sokat lehet tenni a munkakörülmények javításáért. A Dimenzió szerepe önmagában véve is nagyon fontos, de főként a munkáltató, a munkavállalók és az egészségpénztár közötti jó együttműködés nyújt garanciát arra, hogy javíthassuk az idetartozók egészségi állapotát. Nagyon fontos az a szemlélet, hogy az egészség kézzel fogható érték a Magyar Telekomnál.

A kockázatok idejében felismerhetők és kezelhetők

– Az üzletemberek körében nagyon gyakori az úgynevezett hirtelen halál. Mi áll ennek hátterében? – kérdeztük Nagy Zoltánt, az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet főigazgatóját. – A hírtelen halál hátterében elsősorban az ér- és keringési betegségek húzódnak meg. Abból kell kiindulnunk, hogy az erek elmeszesedése már az ember 20-as éveiben megkezdődik és folyamatosan halad előre. A további tényezők a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás a mozgásszegény életmód, a stressz - ezek együttesen olyan állapotokat hoznak létre részben a szívben, de az agyban is, amelynek következtében bekövetkezhet a hirtelen halál. Kardiológiai szempontból a hirtelen halál okai között a rosszindulatú kamrai eredetű ritmuszavarok, illetve a hirtelen szívmegállás állnak az első két helyen. Az idegrendszeri károsodást okozó keringési eredetű hirtelen halálokok sokkal ritkábbak. – Hogyan lehet megelőzni ez a bajt? – Ha ismerjük az okokat akkor a védekezés stratégiája is adódik. Az érelmeszesedés kialakulásának magyarázatára sok elképzelés született. Ezek közül a legelfogadottabb az, amely a magas koleszterinszinttel magyarázza a problémát. Ez ugyanolyan néma gyilkos, mint a magas vérnyomás. Nem fáj, nem mérjük, ám előbb-utóbb súlyos érelmeszesedéshez vezethet. A második legfőbb kockázat a magas vérnyomás. Mindkét esetben az a legfontosabb, hogy időben felismerjük a betegséget. Ezt szolgálja a menedzserszűrés, amely elsősorban erre a két legfontosabb kockázati tényezőre világít rá. A harmadik legfontosabb kockázati tényező a dohányzás. Ez az életmódhoz tartozó kockázat, amelyet nagyon nehéz megváltoztatni. A dohányzás 3,6-szorosára emeli a megbetegedések kockázatát. – Agyi elváltozást is okozhat? – Maga a nikotin stimuláló, szellemi frissességet okoz, a kátrányszármazékok azonban felgyorsítják az érelmeszesedést. – Mi a helyzet az alkohollal? – Ez egy érdekes kérdés. A menedzserek általában az alkalmanként vagy rendszeresen keveset ivók közé tartoznak. A kis mennyiségű alkohol vagy bor értágító hatású lehet, a tömény alkohol fogyasztása veszélyessé válhat. A szorongás oldására is alkalmas az alkohol, ezért különösen nagy a veszélye annak, ha valaki a napi stresszt, a szorongásokat alkohollal igyekszik oldani. – Tapasztalataik szerint milyen hatása van a menedzserek körében az egészségvédő programoknak? – A szűrések eredményei alapján egyes mutatókban olyan a lakosság nagy részét jellemző esetszám jött ki, amelynek alapján az ország egészére nézve is levonhatunk bizonyos következtetéseket. Néztük az egészségesnek tekinthető lakosság átlagos vérnyomását. Ismert, hogy az életkorral az átlagos vérnyomás fokozatosan emelkedik. Összehasonlítottuk a vérnyomás-eredményeket a japán lakosságnál mért adatokkal, és azt találtuk, hogy a japánok vérnyomása 60 éves korban 10 Hgm-mel alacsonyabb, mint az azonos korú magyaroké. Ki lehet-e szűrni a veszélyeztetett eseteket? – ez a legfontosabb kérdés, amire válaszolnunk kéne eddigi munkánk alapján. Azoknál az embereknél, ahol családi halmozódás fordul elő, a vérnyomás gyorsabban emelkedik, és magasabb a vér koleszterin szintje is – ezt idejekorán felismerhetjük. Az ismételt méréseknél azt tapasztaltuk, hogy akit szűrtek és kiszűrték magas vérnyomással, az a következő mérésre már kontrolláltabb vérnyomással jött. A pácienseink tehát komolyan veszik a figyelmeztetéseket. További megfigyelésünk, hogy egyre gyakoribb a cukorbetegség. A kockázati tényezőkkel kapcsolatban ha túlságosan drasztikus tiltásokat fogalmazunk meg a szűrésen részt vett személynek, akkor azokat vélhetően elsőre nem fogja tudni betartani, ami kihat a későbbi kezelésekre is. A terápia tehát sokszor nem csupán fizikai, hanem pszichológiai elemeket is tartalmaz.

Húszszázalékos növekedést tervez jövőre a Trading Complex

– Hogyan alakultak át az orosz–magyar élelmiszer-ipari kapcsolatok a rendszerváltás után? – kérdeztük Selmeczy Lajost, a Trading Complex Kft. cégtulajdonos ügyvezetőjét. – Magyarország tradicionálisan exportált élelmiszer-ipari gépeket a volt Szovjetunióba. Ez a II. világháborús kártérítési kötelezettségek egy részének ilyen berendezésekkel, kis konzervgyárakkal való törlesztésével indult. Ezt követően, a KGST megalakulásával Magyarország fő exportőrré vált e területen, azaz a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban. Ennek nyomán a volt Szovjetunió területén működő konzervgyárak 90 százaléka még ma is magyar berendezésekkel van felszerelve, a hozzájuk kapcsolódó szállítások azonban 1990-ben megszakadtak. Az azóta eltelt 15 év alatt még alkatrészeket sem szállítottunk, így ezek a berendezések teljesen amortizálódtak. Ezzel párhuzamosan olyan nagymértékű volt a visszaesés a belső piacon, egyrészt a termesztésben, másrészt a feldolgozásban, hogy a tizedére esett vissza az ottani termelés. Tulajdonképpen a kieső hazai termelést pótolta az elmúlt 15 évben a magyar konzervexport. – Önök, hogy kerültek a FÁK piacára? – Én magam 1970-től konzervipari gépek exportjával foglalkoztam egy külkereskedelmi vállalatnál, amelynek üzletkötője, majd vezetője voltam. Húsz éven keresztül foglalkoztam ezzel, amikor szétesett a KGST. Ekkor alapítottam meg a saját cégemet. – Sokan azt mondják, hogy azok élnek meg az orosz piacon, akik nagy súllyal vannak jelen azon. – Ez a vélemény az úgynevezett tömegtermékek exportőreire igaz. Azoknak a cégeknek, amelyek speciális tevékenységet végeznek, mint például mi is, testre kell szabniuk a kínálatukat. Egy-egy meglévő gyár rekonstrukcióját csak úgy lehet elvégezni, hogy például adott nagyságú csarnokba kell elhelyeznünk a feldolgozóvonalat, ahhoz kell igazodnunk. Számunkra nem a sok versenytárs jelenti az igazán nagy kihívást, hiszen ezen a piacon lényegében egyedül vagyunk. Ennek ellenére el kell mennünk az élelmiszer-ipari kiállításokra, élő kapcsolatot kell kialakítanunk az esetleges beruházókkal. A legtöbb megrendelőnk hazai gyártásra keres lehetőségeket, ehhez felvásárolja a régebbi gyárakat, amelyekben rekonstrukciót hajt végre. A munkáink zömét nekik köszönhetjük, a kinti konzervgyáraknak nincs pénzük. Az általunk szállított berendezéseket Magyarországon gyártjuk – ez annak idején is így történt, csak akkor nagyvállalatok készítették ezeket, míg most kisvállalkozások látják el ezt a feladatot. Nyolc-kilenc céggel dolgozunk együtt. A forgalmunk fokozatosan növekszik, idén elérjük a 2,6 millió eurós értékesítést, ami ebben az iparágban elég jónak számít. Jövőre 20 százalékos növekedést tervezünk. – Mit vár az orosz miniszterelnök látogatásától? – Óriási eredménye lehetne ennek a látogatásnak, ha az orosz miniszterelnök megismerkedne olyan magyarországi tapasztalatokkal, amelyek segítenék a vállalatok későbbi beruházásait. Jelen pillanatban például Oroszországban a vállalatok semmiféle központi finanszírozási támogatást nem kaphatnak fejlesztéseikhez – ezen a téren például hasznos lehetne a magyar gyakorlat átvétele.

A minőségbiztosítás piaca is megnyílt Oroszországban

– A TÜV Rheinland InterCert Európa és egyben a világ egyik legrégebben alapított műszaki felügyeleti szervezetének, a TÜV Rheinland Holding AG-nek a tagja. Az anyavállalat több mint 130 éves tradíción alapuló, céltudatos munkával szolgálja a műszaki biztonság fejlődését, az ember és a környezet kapcsolatának harmonizálását. Születése egybeesik a műszaki forradalommal, a gőzgépek megjelenésével Európában. Mára a cég világviszonylatban is az egyik vezető műszaki vizsgáló és tanúsító szervezet lett, több mint 100 leányvállalat tartozik a vállalatcsoportba több mint 50 országban – mondta lapunk érdeklődésére dr. Czitán Gábor, a TÜV Rheinland Közép- és Kelet-Európai Vállalatcsoport vezérigazgatója. – Hol helyezkedik el a TÜV Rheinland Vállalatcsoport a minőségbiztosítási „iparban”? – Az egész világot tekintve e szakterületen a világ első három cégéhez tartozunk. Az 50 országban működő cégek nem kezelhetőek központilag, ezért regionális központokat alakítottunk ki. A közép-kelet-európai régió központja Budapest, mintegy 300 munkatársunk van ebben a térségben. Az összforgalom évi 27–30 millió euró között mozog. – Mi jellemző oroszországi tevékenységükre? – Oroszországban két leányvállalatunk van, mindkettő moszkvai központtal tevékenykedik. Emellett az ország nagysága miatt további irodákat alakítottunk ki: az európai északi régió központja Szentpétervár, a délié Rosztov, az Ural régióé Jekatyerinburg és most nyitottunk képviseletet Novoszibirszkben. – Az orosz gazdaság szereplői hogyan fogadnak egy minőségbiztosítási céget? – Az orosz piacon a TÜV Rheinland három típusú szolgáltatást ajánl. Az egyik az Oroszországba érkező termékek vizsgálata, annak kiderítése, hogy azok megfelelnek-e az orosz előírásoknak. A másik az orosz termékek világpiacra történő kijuttatásának segítése, amelynek keretében különböző műszaki előírások alapján tanúsítjuk az orosz termékeket. A harmadik pedig az orosz gyártók hazai piacra szánt termékeinek vizsgálata. A TÜV Rheinland az egyetlen külföldi vállalat, amely az orosz hatósági rendszerben megfelelőségi jegyzőkönyveket kiállító szervezetként jelen van, és ehhez szükséges engedéllyel rendelkezik. – Milyen összehasonlítva az Unió és Oroszország? – Nagyon különböző. Az orosz belső piac felvevő ereje akkora, hogy az ottani gyártók nagyon elégedettek, ha erre a piacra termelhetnek. Nincs olyan erős exporttörekvés az orosz vállalatoknál, amely kikényszerítené versenyképességük radikális növelését. – Mennyire fontos a minőség a belső piacon? – Ezzel a fogalommal most ismerkednek. Most jelennek meg a fogyasztók elvárásai. – Milyen tervei vannak a TÜV Rheinlandnak Oroszországban? – Ki szeretnénk szélesíteni szolgáltatásainkat, szeretnénk vizsgálatokat, terméktanúsításokat kiajánlani az orosz vasúti gyártás és az autógyártás területén, hiszen ez az alaptevékenységünk, valamint szeretnénk segítséget nyújtani az orosz szakemberképzésben, a minőségügyi szakemberek oktatásában is. – Mit vár a miniszterelnöki látogatástól? – Az oroszok olyan partnerként kezelnek minket, akik uniós tagságuk révén segíteni tudnak nekik termékeik EU-s exportjában. A magyar szolgáltatásnak ezért jelentős piacot találhatunk Oroszországban. Egy miniszterelnöki látogatás mindig magával hozza a vállalkozási kedv erősödését mindkét ország cégei részéről. Nem mellesleg azt is meg kell jegyeznünk, hogy a vállalatoknak, köztük a TÜV Rheinland InterCertnek is, azért is fontos az orosz piac, mert a többi orosz nyelvterülethez tartozónak tekinthető országot, mint például Fehéroroszországot, Kazahsztánt, innen kiindulva tudjuk „meghódítani”.