– Az üzletemberek körében nagyon gyakori az úgynevezett hirtelen halál. Mi áll ennek hátterében? – kérdeztük Nagy Zoltánt, az Országos Neurológiai és Pszichiátriai Intézet főigazgatóját.
– A hírtelen halál hátterében elsősorban az ér- és keringési betegségek húzódnak meg. Abból kell kiindulnunk, hogy az erek elmeszesedése már az ember 20-as éveiben megkezdődik és folyamatosan halad előre. A további tényezők a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás a mozgásszegény életmód, a stressz - ezek együttesen olyan állapotokat hoznak létre részben a szívben, de az agyban is, amelynek következtében bekövetkezhet a hirtelen halál. Kardiológiai szempontból a hirtelen halál okai között a rosszindulatú kamrai eredetű ritmuszavarok, illetve a hirtelen szívmegállás állnak az első két helyen. Az idegrendszeri károsodást okozó keringési eredetű hirtelen halálokok sokkal ritkábbak.
– Hogyan lehet megelőzni ez a bajt?
– Ha ismerjük az okokat akkor a védekezés stratégiája is adódik. Az érelmeszesedés kialakulásának magyarázatára sok elképzelés született. Ezek közül a legelfogadottabb az, amely a magas koleszterinszinttel magyarázza a problémát. Ez ugyanolyan néma gyilkos, mint a magas vérnyomás. Nem fáj, nem mérjük, ám előbb-utóbb súlyos érelmeszesedéshez vezethet. A második legfőbb kockázat a magas vérnyomás. Mindkét esetben az a legfontosabb, hogy időben felismerjük a betegséget. Ezt szolgálja a menedzserszűrés, amely elsősorban erre a két legfontosabb kockázati tényezőre világít rá. A harmadik legfontosabb kockázati tényező a dohányzás. Ez az életmódhoz tartozó kockázat, amelyet nagyon nehéz megváltoztatni. A dohányzás 3,6-szorosára emeli a megbetegedések kockázatát.
– Agyi elváltozást is okozhat?
– Maga a nikotin stimuláló, szellemi frissességet okoz, a kátrányszármazékok azonban felgyorsítják az érelmeszesedést.
– Mi a helyzet az alkohollal?
– Ez egy érdekes kérdés. A menedzserek általában az alkalmanként vagy rendszeresen keveset ivók közé tartoznak. A kis mennyiségű alkohol vagy bor értágító hatású lehet, a tömény alkohol fogyasztása veszélyessé válhat. A szorongás oldására is alkalmas az alkohol, ezért különösen nagy a veszélye annak, ha valaki a napi stresszt, a szorongásokat alkohollal igyekszik oldani.
– Tapasztalataik szerint milyen hatása van a menedzserek körében az egészségvédő programoknak?
– A szűrések eredményei alapján egyes mutatókban olyan a lakosság nagy részét jellemző esetszám jött ki, amelynek alapján az ország egészére nézve is levonhatunk bizonyos következtetéseket. Néztük az egészségesnek tekinthető lakosság átlagos vérnyomását. Ismert, hogy az életkorral az átlagos vérnyomás fokozatosan emelkedik. Összehasonlítottuk a vérnyomás-eredményeket a japán lakosságnál mért adatokkal, és azt találtuk, hogy a japánok vérnyomása 60 éves korban 10 Hgm-mel alacsonyabb, mint az azonos korú magyaroké.
Ki lehet-e szűrni a veszélyeztetett eseteket? – ez a legfontosabb kérdés, amire válaszolnunk kéne eddigi munkánk alapján. Azoknál az embereknél, ahol családi halmozódás fordul elő, a vérnyomás gyorsabban emelkedik, és magasabb a vér koleszterin szintje is – ezt idejekorán felismerhetjük. Az ismételt méréseknél azt tapasztaltuk, hogy akit szűrtek és kiszűrték magas vérnyomással, az a következő mérésre már kontrolláltabb vérnyomással jött. A pácienseink tehát komolyan veszik a figyelmeztetéseket. További megfigyelésünk, hogy egyre gyakoribb a cukorbetegség. A kockázati tényezőkkel kapcsolatban ha túlságosan drasztikus tiltásokat fogalmazunk meg a szűrésen részt vett személynek, akkor azokat vélhetően elsőre nem fogja tudni betartani, ami kihat a későbbi kezelésekre is. A terápia tehát sokszor nem csupán fizikai, hanem pszichológiai elemeket is tartalmaz.
Gál Róbert