– Hogyan alakultak át az orosz–magyar élelmiszer-ipari kapcsolatok a rendszerváltás után? – kérdeztük Selmeczy Lajost, a Trading Complex Kft. cégtulajdonos ügyvezetőjét.
– Magyarország tradicionálisan exportált élelmiszer-ipari gépeket a volt Szovjetunióba. Ez a II. világháborús kártérítési kötelezettségek egy részének ilyen berendezésekkel, kis konzervgyárakkal való törlesztésével indult. Ezt követően, a KGST megalakulásával Magyarország fő exportőrré vált e területen, azaz a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásban. Ennek nyomán a volt Szovjetunió területén működő konzervgyárak 90 százaléka még ma is magyar berendezésekkel van felszerelve, a hozzájuk kapcsolódó szállítások azonban 1990-ben megszakadtak. Az azóta eltelt 15 év alatt még alkatrészeket sem szállítottunk, így ezek a berendezések teljesen amortizálódtak. Ezzel párhuzamosan olyan nagymértékű volt a visszaesés a belső piacon, egyrészt a termesztésben, másrészt a feldolgozásban, hogy a tizedére esett vissza az ottani termelés. Tulajdonképpen a kieső hazai termelést pótolta az elmúlt 15 évben a magyar konzervexport.
– Önök, hogy kerültek a FÁK piacára?
– Én magam 1970-től konzervipari gépek exportjával foglalkoztam egy külkereskedelmi vállalatnál, amelynek üzletkötője, majd vezetője voltam. Húsz éven keresztül foglalkoztam ezzel, amikor szétesett a KGST. Ekkor alapítottam meg a saját cégemet.
– Sokan azt mondják, hogy azok élnek meg az orosz piacon, akik nagy súllyal vannak jelen azon.
– Ez a vélemény az úgynevezett tömegtermékek exportőreire igaz. Azoknak a cégeknek, amelyek speciális tevékenységet végeznek, mint például mi is, testre kell szabniuk a kínálatukat. Egy-egy meglévő gyár rekonstrukcióját csak úgy lehet elvégezni, hogy például adott nagyságú csarnokba kell elhelyeznünk a feldolgozóvonalat, ahhoz kell igazodnunk. Számunkra nem a sok versenytárs jelenti az igazán nagy kihívást, hiszen ezen a piacon lényegében egyedül vagyunk. Ennek ellenére el kell mennünk az élelmiszer-ipari kiállításokra, élő kapcsolatot kell kialakítanunk az esetleges beruházókkal. A legtöbb megrendelőnk hazai gyártásra keres lehetőségeket, ehhez felvásárolja a régebbi gyárakat, amelyekben rekonstrukciót hajt végre. A munkáink zömét nekik köszönhetjük, a kinti konzervgyáraknak nincs pénzük.
Az általunk szállított berendezéseket Magyarországon gyártjuk – ez annak idején is így történt, csak akkor nagyvállalatok készítették ezeket, míg most kisvállalkozások látják el ezt a feladatot. Nyolc-kilenc céggel dolgozunk együtt.
A forgalmunk fokozatosan növekszik, idén elérjük a 2,6 millió eurós értékesítést, ami ebben az iparágban elég jónak számít. Jövőre 20 százalékos növekedést tervezünk.
– Mit vár az orosz miniszterelnök látogatásától?
– Óriási eredménye lehetne ennek a látogatásnak, ha az orosz miniszterelnök megismerkedne olyan magyarországi tapasztalatokkal, amelyek segítenék a vállalatok későbbi beruházásait. Jelen pillanatban például Oroszországban a vállalatok semmiféle központi finanszírozási támogatást nem kaphatnak fejlesztéseikhez – ezen a téren például hasznos lehetne a magyar gyakorlat átvétele.
Gál Róbert