G melléklet

Világszabadalmakhoz keres partnert a Holografika Kft.

December elején a World Economic Forum (WEF - Világgazdasági Fórum) kihirdette a 2006-os év összesen 36, a technológiában úttörő szerepet játszó cégének névsorát. A Holografika Kft. volt az egyetlen kiválasztott a kelet-közép-európai régióból, és egyben meghívást kapott a 2006. januári davosi csúcsértekezletre is. A WEF minden évben kijelöli az új felfedezetteket: a kiválasztás kritériumai magukban foglalják egyebek mellett az adott cég innovatív fejlesztéseit, a cég technológiájának hosszú távú hatását az üzleti életre és a társadalomra, esetleges piacvezető szerepét, illetve azt, hogy legyen piacképes terméke vagy technológiájának több bizonyított gyakorlati alkalmazása. Holografika Kft. 1996-ban alakult. Balogh Tibort, a Gábor Dénes-díjas villamosmérnök-holográfus ügyvezetőt a vállalkozás előtt álló elképesztő fejlesztési perspektívákról kérdeztük. – A holográfiáról a legtöbb laikusnak afféle művész csodabogarak síkban látható, de térbeli megjelenésűnek tűnő alkotásai jutnak eszébe. Miben egyedi az önök vállalkozása, amivel mégis egy csapásra a világ élvonalába kerültek? – Cégünk olyan holografikus technológiák és háromdimenziós megjelenítők fejlesztésével foglalkozik, amelyek egyebek mellett a jövőbeni 3D-s televíziózás alapját jelenthetik. Ne afféle elefántcsonttoronyban élő, meg nem értett kutatókra gondoljon: mi valódi technológiai fejlesztéssel rukkoltunk elő, az alapgondolattól a szabadalmaztatáson át a kész termékekig, amelyeket egyelőre egyedileg állítunk elő. – Melyek a legforradalmibb termékeik, amelyeket ügyfeleik használnak? – Holografikus 3D-s megjelenítőinket HoloVizio márkanév alatt vittük piacra. A displaytechnológiában nincsen félmegoldás, ami nem elég jó, azt nem lehet sem nézni, sem eladni hosszú távon. A HoloVizio egy high-end megoldás, amely felülmúl minden mást, és az első gyakorlatban is ténylegesen használható rendszer. A 3D-s kép szemüveg nélkül is látható, körbejárható, nincs szükség pozicionálásra vagy követésre és „ablakszerű”, természetes 3D-s látványt nyújt valamennyi néző számára. – Ha megenged némi szkepszist, a fejlesztésekhez viszont pénz kell, méghozzá rengeteg... – Igen, ehhez bevétel kell és kreatívan meg kell találni a forrásokat. Cégünk 26" és 32"-os háromdimenziós monitorait 2004-ben kezdte el értékesíteni. Elsőként a professzionális piacokat céloztuk meg, ahol a 3D-s adat már ma is rendelkezésre áll: az orvosi, tudományos képalkotásban, 3D-s tervezésben (CAD). A légiirányításban, a genetikai tervezésben, az olajipari geológiai kutatásban komoly 3D-felhasználási lehetőségek vannak. Számos ismert világcéggel működtünk együtt, mint például a Sonyval, amellyel számos közös szabadalmunk is van. Uniós támogatások révén tavaly 2 millió, az idén pedig újabb 1 millió eurót nyertünk el az EU FP6 keretprogramban. Több EU-s kutatási projektet vezetünk koordinátorként. A Peugeot-Citroënnel az autóipari tervezéséhez fejlesztünk nagyméretű háromdimenziós eszközöket. A British Aerospace Systemsszel, amelynek a Saabbal közös érdekeltsége a Gripen, a második generációs 3D-displayk fejlesztése folyik, emellett további projektekben olyan partnereink vannak mint a Thomson és a Barco. Magyarországon a az NKFP és IKTA programok keretében dolgozunk közös fejlesztéseken a Műegyetemmel, a Graphisofttal, a HM Technológiai Hivatallal. 2005 elején a Holografika első körös befektetést zárt le Videotonnal. Az idő elérkezett az ugrásra, hogy jelenlétünket megalapozzuk az amerikai és ázsiai piacokon is az elkövetkező években. A működésünk nemzetközi kiterjesztéséhez második körös befektetést tervezünk, elsősorban stratégiai befektetőt keresünk szakmai és finanszírozási háttérrel, valamint partnereket elsősorban az Egyesült Államokból, akikkel 2006–2007-ben disztribúciós hálózat kiépítésével megvetnénk lábunkat az amerikai piacon.

Két számjegyű növekedés a The Boston Consulting Groupnál

– Mit kell tudni a Boston Consulting Group világcégről? – kérdeztük dr. Konrad Wetzkert, a vállalkozás magyarországi irodájának vezetőjét. – Az alapító azért alapította meg ezt a vállalkozást, mert a klasszikus értelemben vett üzleti stratégiai tanácsadással akart foglalkozni. A mi felfogásunkban a jól kidolgozott és megvalósított üzleti stratégia a legalapvetőbb biztosíték arra, hogy egy vállalat elérje a maga elé tűzött célokat. Ennek megfelelően a Boston Consulting Group igyekszik gondoskodni a megrendelői lehető legjobb stratégiájának kialakításáról. Mi abban támogatjuk a cégeket, hogy a megfelelő üzleti stratégia megtervezésével és végigvitelével maximálisan versenyképesek legyenek a piacukon. – Önök szinte minden iparágban jelen vannak... – Igen, az egész világon próbáljuk viszonylag széles körből meríteni az ügyfélkörünket, így szinte minden iparágban jelen vagyunk. Magyarországi irodánkkal természetesen nem tudunk minden iparágat lefedni, ezért elsősorban az energiával, a pénzüggyel, a telekommunkiációval és a közlekedési-szállítási piacokkal foglalkozunk, de próbálunk más területeket is felfedezni, igyekszünk átvinni a megszerzett tapasztalatainkat számunkra új ágazatok vállalati stratégiai tervezésébe. – Lassan közeledünk az év végéhez. Mi tart a legfontosabb eredményüknek az elmúlt esztendőben? – A legfontosabb számunkra, hogy az idei évben jelentős növekedést értünk el. Ebben az évben az egész világon és Magyarországon is két számjegyű forgalomnövekedést könyvelhettünk el. – Milyen procedúrán kell átmennie annak, aki szeretné az önök szolgáltatásai igénybe venni? – Különböző lehetőségek kínálkoznak a szolgáltatásaink igénybevételére. Itt, Magyarországon olyan nagy cégeknek dolgozunk mint a Mol, a T-Com vagy az E.On. Ezek részben anyavállalataik révén már ismerték a Boston Consulting Groupot, amikor megkeresték annak magyarországi irodáját. Az állami vállalatokkal kapcsolatban kicsit körülményesebb a kapcsolatfelvétel, és ebben a szférában a stratégiai tervezés is mást jelent, mint a magánszférában, hiszen más egy költségvetési függőségben dolgozó cég, mint egy saját és piaci forrásokra alapozva működő vállalkozás. A magáncégek minden további nélkül felkereshetnek minket, kapcsolatunk ugyanolyan üzleti alapokon nyugszik, mint bármely más partnerükkel kialakított kapcsolatrendszerük. – Mennyire veszik figyelembe az ügyfeleik az önök tanácsait? – Mi alaposan, körültekintően, de éppen ezért viszonylag drágán szolgáltatunk – részben talán ez is oka lehet, hogy általában figyelembe veszik, amit javasolunk. Vannak kivételek, amikor a döntéshozó nem ért egyet a véleményünkkel, de ez már az ő szuverén joga, hiszen ő a cége irányítója, a végső döntésekért neki kell viselnie a felelősséget. – November végén járunk, formálódnak a jövő évi elképzelések. Önöknél melyek ezek? – Azt tervezzük, hogy új területekre, például a gyógyszeripari vállalkozások piacára is kiterjesztjük a tevékenységünket. Várakozásaink szerint jövőre 20 százalékkal fog növekedni a piac, és cégünk esetében is ekkora növekedéssel számolunk – A magyar gazdaság helyzetéről mi a véleménye? – Szerintem a magyar gazdaságról alkotott vélemények vagy túl pozitívak, vagy túl negatívak – e kettő között van az igazság. Bár mostanában sokszor a negatív vélemények dominálnak, a magyar gazdaság az exportvezérelt növekedéssel kiegyensúlyozott, pozitív pályán halad. Problémák vannak, de ezekhez hasonló gondokkal a legtöbb európai országnak szembe kell néznie.

Az eredmények elismerése mellett reformokat sürget az AmCham

– Lassan egy éve elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamarának (AmCham). Milyen tervekkel célokkal kezdte el munkáját és mit sikerült megvalósítani ezekből? – kérdeztük Les Nemethyt. – A kamarának kettős feladata van – az én dolgom az, hogy elősegítsem ezek minél sikeresebb ellátását. Egyfelől erősítenie, fejlesztenie kell a kétoldalú amerikai–magyar üzleti kapcsolatokat, másrészt hozzá kell járulnia a magyar gazdaság versenyképességének javításához. Azt gondolom, hogy a magyar–amerikai üzleti kapcsolatok jól fejlődnek, ami pedig a nemzeti versenyképességet illeti, ott sajnos nem egyértelműen jó a bizonyítványunk. Jelentős részt vállaltunk abban, hogy a versenyképesség fogalma mára beívódott a köztudatba, szinte mindenki „szakértője” e kérdéskörnek. Az AmCham természetesen nem adócsökkentésekkel tesz a versenyképesség erősítéséért, hanem azzal, hogy például javaslatokat tesz bizonyos lépések megtételére. Ennek megfelelően hangsúlyoztuk, hogy az áfacsökkentés ugyan fontos, de még lényegesebb lenne az élő munka terheinek csökkentése és az iparűzési adó teljes törlése. Viszonylag kevés valósult meg azokból a javaslatokból, amelyeket már évek óta mondunk, és elég általánosan elterjedt az a nézet, hogy a Magyarországon szükséges strukturális reformok véghezvitele nem lesz könnyű. Egyelőre még nem szánta rá magát a politika, hogy elinduljon ezen az úton. A mi feladatunk, hogy lobbizunk a szükséges döntések meghozataláért. – Ezzel együtt hogyan látja a magyar gazdaság helyzetét? – Ha képletesen akarnám lefesteni a helyzetet, akkor azt mondanám, hogy vékony jégen korcsolyázunk. Szépen megyünk előre, jönnek a befektetések, vannak sikerek, de az említett strukturális beavatkozásokat nem szabad már halogatni. – Miben látja a legfőbb gondot, illetve a legfőbb eredményt? – A legfőbb eredményt abban látom, hogy az infláció kedvezően alakul, és megvalósult néhány nagy befektetés Magyarországon az elmúlt években is. Ami a negatívumokat illeti: a négy százalék körüli GDP-növekedés Nyugat-Európához képest szép eredmény, viszont a 10 újonnan csatlakozott országhoz képest csak a középmezőnyben való szerepléshez elég. Ezen tehát lehetne javítani, ami megkönnyítené a nagy állami rendszerek reformját is. – Mindezzel együtt az amerikai befektetők mégis előnyben részesítik Magyarországot a régióban. Mi ennek az oka? – Ennek több oka van. Egyrészt logisztikai szempontból igen előnyös, hogy Magyarország központi helyen van. Budapest mint világváros az itt dolgozók életminősége szempontjából nagyon sokat nyújt, aminek következtében valószínűleg a régióban a legjobb ár-érték arány itt érhető el. Emellett fontos a befektetések biztonsága, ami szintén adott Magyarországon. Végül az is sokat számít, hogy itt határozott befogadókészséget tapasztalnak az amerikai vállalatok az befektetések iránt. – Elnök úr! Ön első kézből ismeri az amerikai gazdaság helyzetét. Mit emelne ki most ezzel kapcsolatban? – Egy mondatban összefoglalva: hihetetlenül dinamikusan fejlődik a gazdaság, ami óriási húzóerő lehet mindazok számára, akik jó kapcsolatot tudnak kiépíteni az amerikai üzleti élet szereplőivel. – Mit tervez 2006-ra az AmCham? – Az egyik legfontosabb célunk, hogy elősegítsük a közigazgatási reform elkezdését. A választáson nyertes politikai erőknek neki kell állniuk ennek, amely kétszeresen is pozitív hatású lenne. Egyrészt növelné Magyarország versenyképességét, hiszen ez elképzelhetetlen versenyképes állami szektor nélkül. Másrészt ezzel összefüggésben a hatékonyabb állam lehetővé tenné az adók, járulékok csökkenésének. A következő hónapokban rövid állásfoglalást hozunk nyilvánosságra az ezzel összefüggő elképzeléseink megismertetésére.

A GE Hungary Rt. jó vállalati polgár

– Ezekben a napokban készül az idei év értékelése. A statisztikai mutatók között mit tart a legfontosabbnak? – A GE Magyarország legnagyobb amerikai befektetője és munkáltatója. Az Európa, Közel-Kelet és Afrika régióban 20 milliárd dollárt ruházott be eddig, ebből Magyarországon 1,1 milliárdot, 85 ezer alkalmazottja közül 15 ezren dolgoznak hazánkban. Cégünk több mint 2000 kulcsbeszállítója révén jelentős hatással van a magyar gazdaságra, s kilenc városban működve e települések társadalmi fejlődésére is hatást gyakorol. A GE Hungary Rt. 2005-ben az előző évhez hasonlóan két számjegyű árbevétel-növekedést ért el, ami jelentős eredmény. Szakembereink teljesítményével elégedettek vagyunk. A GE gazdasági szerepe mellett fontosnak tartja, hogy példaértékű módon, jó vállalati polgárként viselkedjen Magyarországon: a közjó és a gazdaság versenyképességének javítása érdekében működik együtt a kormányzattal, az önkormányzatokkal, a szakképzési intézményekkel, az üzleti és a tudományos élet képviselőivel. – Ha jól tudom, az idén átszervezés is történt a GE-nél? – Így van. A korábbi 11 globális üzletágat 6 ágazatba szervezte át a cég július elején. A GE gyakorlatilag az egyetlen olyan vállalat, amely világszínvonalú technológiák széles körét kínálja egyidejűleg az energiaszektorban, a szállítási iparágban, továbbá az egészségügy, a vízügy és a biztonságtechnika területén. A cég portfólióját a lakossági és a vállalati pénzügyi szolgáltatások teszik teljessé. – Magyarország európai uniós belépését követően milyen célokat tűzött maga elé a GE? – A GE Magyarországgal kapcsolatban hosszú távon gondolkodik. Továbbra is mindent megteszünk a hazai gyártó- és szolgáltatóbázisok versenyképességének megőrzése érdekében, ugyanakkor növelni akarjuk a GE üzletágainak hazai értékesítését. 2006-ra is két számjegyű növekedést tervezünk. A kelet-közép-európai régiót gyorsan növekvő térségnek tartja a GE, amelynek szüksége van az infrastrukturális beruházásokra. Ebben a világcég kiemelkedő szerepet játszhat. Mondok egy példát arra, milyen minőségi ugrást hozhat, ha a GE meghonosítja a legújabb technológiákat e régióban is. A GE legújabb fejlesztésű repülőgépmotorja, a GEnx 15 százalékkal kevesebb üzemanyagot használ fel, 30 százalékkal kisebb a szervizigénye, mint elődjének, és az általa kibocsátott gázok mennyisége 95 százalékkal van alatta a jelenlegi szabályozásban megengedett értékeknek. Elég egy gyors kalkulációt csinálni, hogy kiderüljön, mit jelenthet ez a légitársaságoknak. És a GE 100 hasonló egyedi „Game Changer” (minőségi ugrást jelentő) technológiát kínál vevőinek. Mint magyarországi befektető törekszünk arra, hogy további, még magasabb hozzáadott értéket létrehozó GE-befektetések is Magyarországon valósuljanak meg. Az októberben átadott budaörsi egészségipari centrum ezt a szándékunkat igazolja.