Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tíz új csatlakozó országgal új dinamizmust kapott az Európai Unió – vélekedett egybehangzóan Wim Kok, Hollandia volt miniszterelnöke, az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport vezetője és Ferdinand Lacina, Ausztria volt pénzügyminisztere a HVB Bank Hungary Rt. anyabankja, a Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) hagyományos, ám először Bécsen kívül rendezett rendezvényén, az Európa Fórumon a múlt héten. A Magyarország: Egy éve az Európai Unióban – áttekintés és várható kilátások elnevezésű vitaesten a két uniós szakember egyöntetűen úgy látta: annak ellenére, hogy bár a különbség az elmúlt időszakban számottevően csökkent, térségünk országai – így Magyarország is – igen vonzó a nyugat-európai befektetők számára, ami a kedvező adózási lehetőségeknek és a viszonylag olcsó munkaerőnek köszönhető. Az a tény, hogy Magyarországon jelenleg jóval alacsonyabb a munkanélküliség, mint például Németországban, jelzi, a térség országai viszonylag sikeresen túlléptek azokon a foglalkoztatási gondokon, amelyeket a rendszerváltás és a korábbi bejáratott keleti piacok elvesztése okozott. Wim Kok szerint Nyugat-Európa tanulhat a kelet-európai országok tapasztalataiból.
Az est második felében magyar szakértők vázolták hazánk helyzetét az unióban. Balázs Péter, az Európai Bizottság volt tagja, a Corvinus Egyetem tanára szerint az egyik legjobban támadott pontban, a mezőgazdasági támogatások esetében optimális eredményt tudtunk elérni a tárgyalásokon. Mindezt azzal indokolta, hogy a támogatások jó részéhez a magyar termelők is úgy juthatnak hozzá, hogy az nem igényel semmiféle teljesítményt. Balázs szerint a területalapú támogatások közgazdaságilag és morálisan gyenge lábakon álló intézménye is jelzi, hogy az uniós agrárpiac beteg, túlfinanszírozott. „Nem sokáig tudunk ellenállni, ki kell nyitni az ablakokat” – célzott a WTO egyre hangosabb követelésére a volt brüsszeli biztos. Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági kifizetéseket ért bírálatok abból a szempontból alaptalanok, hogy az előzetesen megfogalmazott határidők még előttünk vannak. A szakember emlékeztetett arra, hogy az előcsatlakozási alapokból hazánk igen sikeresen részesedett, az elveszett pénzek aránya az EU-átlagánál kisebb. A fórumon egyértelmű igényként fogalmazódott meg az a közelmúltban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által a Magyar Bankszövetségben kifejtett vélemény, amely szerint a magyar gazdaság érdeke, hogy a hazai szabályozók ne legyenek szigorúbbak, mint az uniós előírások, s hogy a szabályok betartásában hazánk is járja a versenytárs európai országok által járt utat, amikor – mint Gyurcsány fogalmazott – „fél méterrel inkább átlóg lábunk, mint fél méterrel visszahúzzuk azt”.
Balázs Péter őszinte aggodalmának adott hangot a német gazdaság gyengélkedése miatt. A „frankfurti esőt Budapesten is érzik” véleményét azzal támasztotta alá, hogy hazánk ma jobban ki van téve gazdaságilag Németországnak, mint a KGST idején volt a Szovjetuniónak. A magyar külgazdasági forgalomban Németország jelenleg 40 százalékos súlyt képvisel (a teljes EU 80 százalékot), míg a „nagy testvér” részaránya csúcsidőben sem lépte túl a 38 százalékot.
