BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
header

Energetika

10.
16.
23:00

Takarékos és alternatív jövő

A környezeti demokrácia kiteljesedésével, a fenntarthatóság szemléletének általános elterjesztésével, a társadalom értékrendjének javításával és a környezeti információk, adatok szabad áramlásával tud a lakosság tevékenyen részt venni a környezettel kapcsolatos döntésekben. Éppen ezért tartja fontosnak az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) a környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtését, a környezeti oktatást és nevelést, valamint a környezetmenedzsment-rendszerek elterjesztését. A fenntarthatóság lényege, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezeti értékeket megőrizzük, hogy az emberi társadalom hosszú távon is fennmaradhasson. A fenntartható fejlődés célja a növekedéssel ellentétben nem az, hogy nagyobbak legyünk, hanem az, hogy jobbak. Ez akkor valósul meg, ha önkéntes, gondos és megelőző magatartással tudjuk megőrizni a környezet, a társadalom és a gazdaság dinamikus egyensúlyát. Tehát a környezet jó minőségét a fejlesztések közben kell garantálni s arról nem utólag kell gondoskodni, amikor a károsodást már létrehoztuk. Ebben hatalmas szerep hárul egyrészt a tudatformálásra - oktatásra, nevelésre, tájékoztatásra, a médiára -, másrészt a gazdasági szektort befolyásoló eszközökre: szabályozásra, pályázati rendszerekre. Ezek eredményeként - amelyek érintik vagy érinthetik az önkormányzatokat, a kis- és középvállalkozások legtöbbjét és számos civil szervezetet - alacsony környezetterhelésű, anyag- és energiatakarékos, alternatív energiát használó vállalkozások fejlődnek ki, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a klímavédelemhez. Az Új Magyarország fejlesztési tervben foglalt - a megelőző környezetvédelmet tükröző - intézkedések érintik többek között a magán- és a közösségi termelés, valamint szolgáltatás ipari ökológiai alapon történő szervezésének elősegítését; az elérhető legjobb ökohatékony és környezetbarát technológiák és technikák elterjesztését; a fenntartható fogyasztási szokások, cselekvésminták, mintaprojektek támogatását és elterjesztését, valamint a környezeti szemlélet formálását. Az EU támogatási forrásainak felhasználását szabályozó ÚMFT ezért stratégiai céljaként jelöli meg a fenntartható fejlődést és feltételként határozza meg minden projektjavaslat esetében. Ez a célkitűzés projektszinten több módon is megjelenik. Egyrészt egyes fenntartható fejlődési szempontok önálló fejlesztési célként (konstrukcióként, pályázatként)jelennek meg, míg mások közvetett módon kiválasztási vagy jogosultsági szempontok az egyes pályázatok elbírálása során.

Szerző(k):
Németh Géza
10.
16.
23:00

Kazánok, légkondicionálók energetikai felülvizsgálata

Elfogadta a kormány azt a rendeletet, amely a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról intézkedik. A rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba, a felülvizsgálatot a meglévő rendszerek esetében 2013. január 1-jéig szükséges elvégezni, kivéve a 2007. január 1. után üzembe helyezett berendezéseket és rendszereket, amelyek első energetikai felülvizsgálatára 2015. január 1-jéig kell sort keríteni. A hazai szabályozás csak követi az uniós irányelvet, amelynek az átvételére többször kért már halasztást Magyarország. A felülvizsgálat nem a fűtő- és hűtőberendezések műszaki, biztonsági állapotára terjed ki, hanem kifejezetten az energetikai jellemzők feltárása a célja. Például kiderülhet, hogy az öreg készülék hatásfoka csak 60 százalék, holott a piacon kaphatók már 90 százalék feletti hatásfokkal üzemelők is. A hőtermelő berendezések és légtechnikai rendszerek felülvizsgálatával lehetőség nyílik arra, hogy a felújításukkal (cseréjükkel) felmerülő többletköltségek elérhető időn belül, a becsült energiamegtakarítás révén megtérüljenek. A fűtőberendezések közül a 20 kilowattosaknál, míg a klímaberendezések közül a 12 kilowattosaknál nagyobb teljesítményűek esnek a rendelet hatálya alá, a családi házakat, illetve lakásokat fűtő kazánok (cirkók) többsége kiesik a felülvizsgálandó körből, hiszen rendszerint kisebb a teljesítményük 20 kilowattnál. A lakásklímák átlagos teljesítménye is csak 3 kilowatt körüli. A felülvizsgálatra kötelezett hőtermelő berendezésekből jelenleg mintegy 145 ezer működik az országban, közülük mintegy 120 ezer a lakosság körében, 25 ezer pedig költségvetési intézményekben és a gazdasági szférához tartozó épületekben van. A felülvizsgálandó légkondicionáló rendszerek száma 6-7 ezerre tehető, ezek jellemzően tömegforgalmú épületekben (irodaházakban, bevásárlóközpontokban, szerelőcsarnokokban stb.) találhatóak. A rendelet hatására várhatóan az új építésű épületek tervezése és kivitelezése, valamint a meglévő épületek felújítása során előtérbe kerülnek az alternatív energiaforrások, hosszú távon csökkentve ezzel a villamos energia és a gáz felhasználását. A rendelet követelményeinek közvetett hatása, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonsága javul azáltal, hogy az épületek energetikai minőségét hatóságilag elismert tanúsítók felelősséggel igazolják.

Szerző(k):
Németh Géza