A magyarországi villamos erőművek átlagéletkora közel 20 év, az öt évnél fiatalabb áramtermelő berendezések alig 5 százalékot képviselnek az erőműparkban, ezek is a kisebb teljesítményű kapcsolt energiatermelők. A következő 10-15 évben mintegy 4000 megawatt kapacitáscsökkenéssel kell számolni, míg a növekvő energiaigény miatt további 2500 megawatt új kapacitásra lesz szükség, ami együttesen 6500 megawatt kapacitás létesítését igényli - jelezte Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának elnöke a Magyar Atomfórum Egyesület rendezvényén. Mivel a termelés szerkezetében jelentős változásra nem számíthatunk - csak a megújuló energiák esetében várható némi növekedés -, továbbra is jelentős marad az atomenergia részaránya. Ezért alapvető - a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása mellett -, hogy mielőbb döntés szülessen új blokk vagy blokkok építéséről. Podolák György szerint az áprilisban elfogadott energiastratégia meghatározta a kormány feladatát, remélhetőleg jövő tavasszal a parlament elé kerülhet az új blokk vagy blokkok létesítésre vonatkozó előterjesztés.
Elkészült az atomerőmű - plusz 20 éves időtartamra vonatkozó - üzemidő-hosszabbítási programja, amit legkésőbb decemberben beadnak az Országos Atomenergia Hivatalba - mondta Kovács József vezérigazgató. Ezzel együtt folyamatban van a blokkok teljesítménynövelése is. Az egyes és négyes blokkon már elérték a 108 százalékos teljesítményt, a kettes és hármas blokkon pedig jövőre fejeződik be a fejlesztés. Ez azt jelenti, hogy 200 megawattal növekszik az erőmű kapacitása, összességében 3,5 milliárd forintos beruházással, ami az összes számba vehető megoldás közül a legolcsóbb. Kovács József jelezte, hogy megvizsgálták az új blokkok építésének lehetőségét is, eszerint minden műszaki és személyi feltétel adott Pakson arra, hogy egy vagy két 1000 megawattos blokkot építsenek. Sürgős döntésre van szükség, mert amennyiben megszületik az erre vonatkozó politikai elhatározás, az engedélyezési és pályáztatási eljárás mintegy hat évet vesz igénybe, valamint ugyancsak hatéves építési idővel lehet számolni. Egy 1000 megawattos modern blokk mai áron 3,5 milliárd eurós beruházást jelent. Kovács József jelezte azt is, hogy az atomerőmű üzemeltetését a magyar lakosság fontosnak tartja, a lakossági támogatás évek óta 70 százalék feletti.
A XXI. század energiakihívásai megkövetelik az Európai Unió egységes fellépését, hogy polgárai fenntartható, versenyképes és biztonságos energiához jussanak - jelezte előadásában Herczog Edit EP-képviselő. Mint hangsúlyozta: a nukleáris energia globális növelése nem kérdés, hanem tény. Ehhez fejleszteni kell az atomenergia területén megszerzett európai tudást és szakértelmet. Jó lenne, ha a tagállamok végre megfontolnák egy európai szintű nukleáris program elindítását. Hiába nő ugyanis az olyan alternatív források szerepe, mint a szélenergia, részesedésük nem emelkedik 20 százalék fölé belátható időn belül. Ideje lenne, hogy a tagállamok elmozduljanak a holtpontról, és kedvezően álljanak hozzá az atombiztonságról szóló közös szabályok megalkotásához is.
A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nemzetközi Energiahivatal adatai szerint a világnak 32 új reaktort kellene minden évben építenie egészen 2050-ig ahhoz, hogy 50 százalékkal mérsékelje az üvegházhatás fokozódásáért felelős károsanyag-kibocsátást. Bár az uniós tagállamok közül is több építene új erőművet, a világ több mint húsz országa tervezi a nukleáris energia bővebb felhasználását. Kína és India fogja birtokolni 2035-ben a világ nukleáris erőműveinek negyven százalékát, de Oroszország és az Egyesült Államok sem akar lemaradni. Európában 152 reaktorral ma atomenergia biztosítja az áramtermelés egyharmadát, ez a részarány azonban - ha néhány tagállamban folytatódik az atomenergia visszaszorítása - jelentősen csökkenni fog. Éppen ezért üdvözölte Herczog Edit, hogy az uniós tagállamok többségében - Magyarországon is - újraindult a társadalmi vita az atomenergiáról.
Németh Géza