Energetika

Energetikai tanulmányi verseny

A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (REKK) a Magyar Villamosenergia-kereskedők Egyesületének támogatásával tanulmányi versenyt hirdet a BCE, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói részére. A megadott energetikai témákhoz kapcsolódóan kifejezetten elemző tanulmányokat várnak, maximum 20 ezer karakter terjedelemig. A pályázóknak a REKK konzulenseket is biztosít. Az előzetes jelentkezés határideje 2008. november 21., a tanulmányok leadási határideje pedig 2009. február 2., az eredményhirdetésre várhatóan 2009. február végén kerül sor. Az első helyezett 150 ezer, a második 100 ezer, a harmadik 70 ezer forintos díjazásban részesül. A REKK a következő témákhoz kapcsolódó tanulmányok beérkezését várja: „Az energetikai célú biomassza piacának kialakulása Magyarországon, különös tekintettel a tűzifapiacra”; „A kis és középvállalkozások helyzete a villamosenergia-piaci liberalizáció után (vállalati esettanulmány a villamosenergia-beszerzéssel kapcsolatban)”; „Miért drága a távhő Magyarországon?”; „Társadalmi szinten megtérülő beruházás-e a stratégiai gáztározó?”; „A gázpiac és a villamosenergia-piac kapcsolata”; „Érvek és ellenérvek a gázinfrastruktúra kiépítésére, illetve bővítésére Dél-Kelet-Európában”; „Tőkeköltség (nyereségszint) megállapítása szabályozott iparágakban”. A versenyen való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges a rekkverseny2008@gmail.com e-mail-címen.

Új lignitblokkot épít az MVM és a Mátrai Erőmű

A hazai lignitvagyonra alapozott világszínvonalú, 400 megawatt kapacitású nagyerőművet épít Visontán a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Mátrai Erőmű. A beruházás értéke mintegy 200 milliárd forint és az új blokk várhatóan 2015 második felében fog üzembe lépni. A Mátrai Erőmű jelenleg is a Paksi Atomerőmű után a második legolcsóbb hazai áramtermelő, és az új blokk – köszönhetően a lignittüzelésnek – hasonló árszinten fog villamos energiát előállítani. A lignitbázisú áramtermeléssel – a kedvező ár mellett – egyrészt csökkenteni tudjuk gázfüggőségünket, másrészt a szén-dioxid-kibocsátást, mert az új blokk belépésével az erőmű jelenlegi fajlagos kibocsátása (1 kilowattóra megtermelt energiához tartozó kibocsátás) több mint 20 százalékkal csökken majd. Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke szerint a hazai lignitvagyon legalább 120 évre elegendő, az energiatartalomra vetített költség pedig a negyede, mint a gáznál, így még a szén-dioxid-kvóta megvásárlásának az árát figyelembe véve is olcsóbban tudnak majd villamos energiát termelni, mint a gázerőművek. Továbbá a hazai energiahordozóval megtermelt villamos energia ára alapvetően nem a világpiaci nyersanyagárak mozgásától, hanem a kitermelés költségeitől függ, így hosszú távon is kiszámítható lesz a villamosenergia-termelés önköltsége. A lignit az egyetlen, számottevő mennyiségben rendelkezésre álló, hazai kitermelésű energiahordozó, amelynek felhasználása így az energiaellátás biztonsága szempontjából is fontos, hiszen ezzel csökkenthető a közismerten magas energiahordozó-importfüggőségünk. Az új blokk belépésével a lignitbázisú villamosenergia-termelés megtartja az energiapolitika elvárásainak megfelelő jelenlegi 15 százalékos piaci részarányát.

A telephelyek többségének csökkent a szén-dioxid-kibocsátása

Az unió adatai alapján régiónkban a hitelesített szén-dioxid-kibocsátás 2005-ben 367 millió, 2006-ban 374 millió, tavaly pedig 382 millió tonna volt, ami évről évre mintegy 2 százalékos növekedést jelent, ám az adatok még mindig figyelemre méltóan magas, mintegy 15 százalékos tartalékot mutatnak, hiszen az engedélyezett kibocsátás évi 440 millió tonna - derül ki a Deloitte környezetvédelmi munkacsoportjának elemzéséből. A kibocsátásváltozások belső szerkezete rendkívül színes: 2005-ről 2006-ra a közép-európai régió 2013 regisztrált telephelye közel 40 százalékánál (791) nőtt a kibocsátás, 60 százalékánál (1215) csökkent, és a 2006-2007. évi változások is ugyanezt az arányt mutatják, azzal az eltéréssel, hogy a létesítmények mintegy 4 százaléka ebben az évben már nem üzemelt - tudtuk meg Reiniger Róbert üzletág-igazgatótól. A nagymértékű, azaz 10 százalékot jelentősen meghaladó kibocsátásváltozások (növekedések és csökkenések is) a telephelyek közel felét érintették 2006-ban, 2007-re azonban már a telephelyek mindössze 20 százalékában volt 10 százalékot meghaladó növekedés, 36 százalékuk esetében pedig legalább ekkora csökkenés. Magyarországon a 240 regisztrált telephely közül 2006-ban 96 esetében mértek növekedést és 134-nél csökkenést míg 2007-ben 74 telephely esetében növekedés, 155 telephely esetében pedig csökkenés volt tapasztalható - a többi üzem tavaly már nem működött. A közép-európai országokat vizsgálva - hasonlóan az EU egészéhez - látható, hogy a kibocsátás legnagyobb részét, mintegy 80 százalékát a 20 megawattot meghaladó bemenő teljesítménnyel rendelkező tüzelőberendezések adják. A múlt évihez hasonlóan erre az évre is elmondható, hogy a meghatározó mértékű kibocsátáscsökkentő intézkedések még nem értek be egyetlen területen sem. A 20 százalékot meghaladó változások a piac mozgását követő termelésváltozásból, a berendezések leállításából és újraindításából adódtak, míg az ennél kisebb változások - főleg az energiaiparban - a meteorológiai viszonyok változásához, például az enyhe vagy túlságosan kemény télhez is köthetők. A vizsgált három év eredményei megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a szén-dioxid-kibocsátás területén érdemi, messze ható eredmények egyrészt a megújuló energiák szélesebb körű használatából, másrészt az energiaigény jelentős mérséklésétől várhatóak - tette hozzá Reiniger Róbert.

E.On-Siemens kooperációban készül az új szélfarm

A német E.On kilencven szélturbinát rendelt a Rodsand II nevű, parti vizekben létesülő (offshore) szélfarmhoz, amely a Balti-tengerben, a dán Lolland szigettől délre épül. A létesítmény 207 megawatt installált kapacitásával egyike lesz a világ legnagyobb offshore szélfarmjainak. A kilencven darab, egyenként 2,3 megawattos, 93 méteres forgórész-átmérőjű szélturbinát 2010-ben tervezik üzembe helyezni. A mintegy 275 millió euró értékű szerződés két évre szóló szervizmegállapodást is tartalmaz. Az új szélfarm a már meglévő Rodsand I (másik nevén Nysted) közelében épül, amelyet 2003-ban kapcsoltak a hálózatra. Az E.On által üzemeltetett 72 darab 2,3 megawattos Siemens szélturbinával működő szélfarm 166 megawatt teljesítményt ad, ezáltal jelenleg a legnagyobb offshore szélerőmű Dániában. Ha elkészül a Rodsand II szélfarm, a jelenlegi hagyományos erőművek kibocsátását alapul véve évente 700 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól kíméli meg a környezetet.