Energetika

Új lignitblokkot épít az MVM és a Mátrai Erőmű

A hazai lignitvagyonra alapozott világszínvonalú, 400 megawatt kapacitású nagyerőművet épít Visontán a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Mátrai Erőmű. A beruházás értéke mintegy 200 milliárd forint és az új blokk várhatóan 2015 második felében fog üzembe lépni. A Mátrai Erőmű jelenleg is a Paksi Atomerőmű után a második legolcsóbb hazai áramtermelő, és az új blokk – köszönhetően a lignittüzelésnek – hasonló árszinten fog villamos energiát előállítani. A lignitbázisú áramtermeléssel – a kedvező ár mellett – egyrészt csökkenteni tudjuk gázfüggőségünket, másrészt a szén-dioxid-kibocsátást, mert az új blokk belépésével az erőmű jelenlegi fajlagos kibocsátása (1 kilowattóra megtermelt energiához tartozó kibocsátás) több mint 20 százalékkal csökken majd. Valaska József, a Mátrai Erőmű igazgatóságának elnöke szerint a hazai lignitvagyon legalább 120 évre elegendő, az energiatartalomra vetített költség pedig a negyede, mint a gáznál, így még a szén-dioxid-kvóta megvásárlásának az árát figyelembe véve is olcsóbban tudnak majd villamos energiát termelni, mint a gázerőművek. Továbbá a hazai energiahordozóval megtermelt villamos energia ára alapvetően nem a világpiaci nyersanyagárak mozgásától, hanem a kitermelés költségeitől függ, így hosszú távon is kiszámítható lesz a villamosenergia-termelés önköltsége. A lignit az egyetlen, számottevő mennyiségben rendelkezésre álló, hazai kitermelésű energiahordozó, amelynek felhasználása így az energiaellátás biztonsága szempontjából is fontos, hiszen ezzel csökkenthető a közismerten magas energiahordozó-importfüggőségünk. Az új blokk belépésével a lignitbázisú villamosenergia-termelés megtartja az energiapolitika elvárásainak megfelelő jelenlegi 15 százalékos piaci részarányát.

A jövő a hőszivattyús fűtés-hűtésé

A hőszivattyúval a kinti plusz két fokos „meleg” is beengedhető a 20 Celsius-fokra fűtött lakásba, úgy, hogy a berendezés működtetéséhez szükséges egységnyi villanyáramból akár öt egységnyi hőenergia keletkezik. Hátránya, hogy a berendezés drága, de ahogy a gáz és az olaj ára emelkedik, egyre rövidül a megtérülési idő. A hőszivattyú elve és gyakorlata már a XIX. században ismert volt, mégis csak napjainkban kezdi elfoglalni méltó helyét az energetikai berendezések között. A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel egyaránt lehet fűteni, hűteni és meleg vizet előállítani. Bár többfajta megoldás létezik, így például a talajkollektoros, a talajszondás, a talajvizes és a levegős, Nyugat-Európában leginkább a szondás zárt rendszer terjedt el, mert nincs karbantartásigénye, a külső időjárástól független és kiválóan alkalmas a fűtés és használati meleg víz előállítása mellett a hűtésre, vagyis a klímaberendezések kiváltására is. A hőszivattyús megoldások csak alacsony bemeneti hőmérsékletű rendszerrel alkalmazhatók, vagyis a padló-, a fal- és a mennyezetfűtés jöhet szóba. Ennek oka az, hogy minél magasabb hőmérsékletű az előállított meleg víz, a hőszivattyú hatásfoka – pontosabban jósági foka – annál rosszabb. Ma már egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy többfajta megújuló energiaforrást kombinálnak, így a hőszivattyúk mellett napkollektorok, napelemek, vagy akár kisebb szélturbinák felszerelését is kérik az ügyfelek. Egy átlagos, 150 négyzetméteres családi ház hőszivattyús rendszerének kiépítése mintegy 1,5-2 millió forinttal többe kerül, mint az egyedi gázfűtés beszerelése, ám a támogatások várható növelése, a speciális áramtarifa bevezetése és a hagyományos energiahordozók folyamatos drágulása egyre kifizetődőbbé teszi ezt a fűtési rendszert. Mindezek mellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy csak a környezet kímélése, a megújuló energiaforrások elterjedése lehet a jövőbe mutató megoldás. További ösztönzést adhat a hőszivattyúk elterjedésének az EU épületenergetikai előírása, amely az új épületek tervezésénél és a meglévők felújításánál is kötelezővé teszi az alternatív megoldások alkalmazását.

Ellátásbiztonság régiós összefüggésben

Az év elején elfogadott új energiastratégia tükrében kell többek között a hazai energiaellátás biztonságát is vizsgálni. Nagyon fontos, hogy mindezt európai összefüggésben próbáljuk megoldani, így például rendkívül lényeges, hogy a Közép-Európában a jövőben épülő nagy kapacitású szállítóvezetékek (legyen szó akár villamos energiáról, gázról, vagy olajról) Magyarországon haladjanak keresztül – mondta többek között Gilyán György, a Külügyminisztérium államtitkára az október végén tartott lengyel-magyar társszervezésű budapesti energiafórumon. Az államtitkár szerint ezzel együtt fejlesztenünk kell a stratégiai tárolóinkat, valamint nagy súlyt kell helyezni arra, hogy sikerüljön megépíteni a horvátországi cseppfolyósföldgáz (lng)-terminált és a szállítóvezetéket, amely nemcsak Magyarország, hanem Olaszország és Ausztria számára is fontos. Ezzel be lehetne vonni a régió energiaellátásába az Észak-Afrikában termelt földgázt. Mindezek mellett támogatjuk a New Europe Transmission System (Új Európai Szállító Rendszer – NETS projekt) kezdeményezéseit. A projektet tavaly decemberben a Mol-csoport javasolta azzal a céllal, hogy jobb összeköttetés jöjjön létre az egyes nemzeti gázszállító vezetékrendszerek között Közép- és Kelet-Európában. A NETS a jelenlegi összeköttetések jobb kihasználását és új összekapcsoló vezetékek építését is segítheti, ezzel javítva a régió gázellátásának a biztonságát.

Siemens erőművek Izraelbe

A Siemens erőműrészlege három gázturbinás blokk komponenseinek szállítására szóló, 200 millió eurós megrendelést kapott az Israel Electric Corp. (IEC) állami áramszolgáltatótól. A megrendelés opcióként további berendezéseknek egy másik erőmű részére történő szállítását is tartalmazza. A létesítményeknek 2010 nyarán kell üzembe állniuk. A Siemens korábban már szállított erőmű-berendezéseket Izraelnek, mégpedig a haifai, valamint a Hagit és a Gezer nevű létesítményekhez. A mostani, új erőművekre kapott megrendelés jól szemlélteti a komponens-szállítási üzletág expanzióját. Az alkalmazott gázturbina-technológia jelentősen hozzájárul Izrael környezetbarát, megbízható és gazdaságos energiaellátásához. A szóban forgó megrendelés 3-3 gázturbina, generátor, kémény és légbeszívó rendszer szállítására szól, az új – egyenként 287 megawatt beépített turbinakapacitású – Ramat Hovav, Hagit és Eskhol erőművekhez. A megrendelés kiterjed ezen kívül a turbógenerátorok elektro- és irányítástechnikájára, valamint a fűtőanyag-kondicionálóra és mérnöki (engineering) szolgáltatásokra. A létesítményeket egy későbbi fázisban az IEC valószínűleg kombinált (gáz-gőz) ciklusúvá fejleszti majd tovább.