A hőszivattyúval a kinti plusz két fokos „meleg” is beengedhető a 20 Celsius-fokra fűtött lakásba, úgy, hogy a berendezés működtetéséhez szükséges egységnyi villanyáramból akár öt egységnyi hőenergia keletkezik. Hátránya, hogy a berendezés drága, de ahogy a gáz és az olaj ára emelkedik, egyre rövidül a megtérülési idő.
A hőszivattyú elve és gyakorlata már a XIX. században ismert volt, mégis csak napjainkban kezdi elfoglalni méltó helyét az energetikai berendezések között. A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel egyaránt lehet fűteni, hűteni és meleg vizet előállítani. Bár többfajta megoldás létezik, így például a talajkollektoros, a talajszondás, a talajvizes és a levegős, Nyugat-Európában leginkább a szondás zárt rendszer terjedt el, mert nincs karbantartásigénye, a külső időjárástól független és kiválóan alkalmas a fűtés és használati meleg víz előállítása mellett a hűtésre, vagyis a klímaberendezések kiváltására is.
A hőszivattyús megoldások csak alacsony bemeneti hőmérsékletű rendszerrel alkalmazhatók, vagyis a padló-, a fal- és a mennyezetfűtés jöhet szóba. Ennek oka az, hogy minél magasabb hőmérsékletű az előállított meleg víz, a hőszivattyú hatásfoka – pontosabban jósági foka – annál rosszabb.
Ma már egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy többfajta megújuló energiaforrást kombinálnak, így a hőszivattyúk mellett napkollektorok, napelemek, vagy akár kisebb szélturbinák felszerelését is kérik az ügyfelek. Egy átlagos, 150 négyzetméteres családi ház hőszivattyús rendszerének kiépítése mintegy 1,5-2 millió forinttal többe kerül, mint az egyedi gázfűtés beszerelése, ám a támogatások várható növelése, a speciális áramtarifa bevezetése és a hagyományos energiahordozók folyamatos drágulása egyre kifizetődőbbé teszi ezt a fűtési rendszert. Mindezek mellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy csak a környezet kímélése, a megújuló energiaforrások elterjedése lehet a jövőbe mutató megoldás. További ösztönzést adhat a hőszivattyúk elterjedésének az EU épületenergetikai előírása, amely az új épületek tervezésénél és a meglévők felújításánál is kötelezővé teszi az alternatív megoldások alkalmazását.
Működés
Egy hűtőgépet rakjunk ki a kertbe, nyissuk ki az ajtaját és a hátuljáról leszerelt rácsot vezessük be a lakásba. A hűtőgép a kinti hideg levegőből még hidegebbet készít, míg a rács – radiátorként – melegíti a lakást. Ez a levegős hőszivattyú. Amennyiben a hűtőgép nem a levegőből, hanem a talajból vonja ki a működéséhez szükséges hőt, akkor „földes” hőszivattyúról beszélünk. Ha a kertbe két méter mélyen csőkígyót fektetünk, akkor kollektoros, míg ha lefúrunk 50–100 méter mélyre és a lyukba egy U alakú csövet helyezünk, akkor szondás hőszivattyúhoz jutunk.
Jósági fok
A hőszivattyú jósági foka (Coefficient Of Performance – COP érték) azt jelenti, hogy 1 kilowattóra villamos energia befektetésével hány kilowattóra hőenergia keletkezik. A levegős kollektoroknál ez 2-3, talajszonda vagy talajkollektor esetében viszont akár 5 fölötti is lehet.
