Energetika

Az importfüggőség csökkentése számít a legnagyobb kihívásnak

Az energiafüggőség, az energiahordozók hosszú távon várható ismételt drágulása és a klímavédelem jelentik az energiaszektor legfontosabb kihívásait - hangsúlyozta Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a Budapesten rendezett Klímacsúcson. Szerinte a jelenlegi erőművi technológiák elavulása miatt 2020-ig mintegy 4-5 ezer megawatt erőművi kapacitás kiesésére kell számítani Magyarországon, aminek pótlására új energiatermelési módszereket szükséges kialakítani. Magyarország a megújuló energiaforrások részarányának 13 százalékos növelését vállalta az Európai Unió energiapolitikai és éghajlatvédelmi stratégiájában, a kormány terveiben azonban ennél nagyobb, 15 százalékos zöldenergia-fejlesztés szerepel. Magyarország legnagyobb kihívása az energetika területén az importfüggőség csökkentése, ezzel növelhetjük az ellátásbiztonságot. Ennek lehetséges módjai az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozók használata, az atomerőmű élettartamának növelése, új blokkok építése, korszerű erőművek létrehozása, az új gázforrások és a hálózatfejlesztés beindítása, valamint a stratégiai földgázkészlet növelése. A miniszter szerint az energiatermelés és a közlekedés az üvegházhatás 78 százalékáért felelős, ezért azt a célt tűzte ki a tárca, hogy kilenc évig, évi 1 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. Ennek megvalósulásához egy megbízható támogatási alap és egy jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer létrehozása szükséges. A tárca célkitűzése, hogy 2020-ig a megújuló energiahordozók felhasználása 186 PJ/évre (több mint háromszoros értékre), a zöldáramtermelés 9470 GWh/évre (hatszorosára) növekedjék. A megvalósulás feltétele - a szükséges anyagi forrásokon kívül - a kötelező átvétel árhatásának mérlegelése, a geotermia esetében pedig a környezetvédelmi előírások ésszerű könnyítése. A mezőgazdaságban meg kell teremteni az alapanyag, vagyis a biomassza folyamatos rendelkezésre állásának feltételeit. Napi

Zöld áramtarifa a környezetvédelemért

A hőszivattyú a csekély áramfelhasználásának és a kedvező árú áramtarifának köszönhetően gyakorlatilag ma a piacon elérhető legalacsonyabb üzemeltetési költségű fűtési rendszer, ráadásul környezettudatos az alkalmazása.

Megkerülhetetlen a paksi bővítés

A gazdasági válság miatt az utóbbi hónapokban csökkent ugyan az energiafogyasztás, de hosszú távon évi 1,5 százalékos igénynövekedéssel számolhatunk, ezért bármennyire is emelkedik a gázbázisú, a megújuló és a lignitbázisú áramtermelés, 2020 körül szükség lesz két atomerőművi blokkra Pakson - mondta az MTA Energetikai Bizottságának rendezvényén Tombor Antal, a Magyar Villamos Művek (MVM) tanácsadója. A magyarországi erőműpark jelentős része - döntően a nagyerőművek, amelyek a teljes beépített 9078 megawatt kapacitásból 7717 megawattal részesednek - elöregedett, környezetszennyező és rossz hatásfokú, ezért a jelenlegi kapacitásból 2020 körül mintegy 4000 megawattnyit le kell állítani. Bár Tombor Antal szerint a rendszerirányító Mavir az igénynövekedés függvényében többféle erőmű-építési változattal is számol, az biztos, hogy az atomerőművet bővíteni kell. A francia és finn tapasztalatok alapján 2-3 ezer euró/megawatt körüli beruházási költséggel lehet számolni egy atomerőmű építésénél, ami azt jelenti, hogy egy ezer megawattos blokk építése 2-3 milliárd euró, vagyis 600-900 milliárd forint - mondta a rendezvényen Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese. A nukleárisenergia-termelés versenyelőnye még a nagyobb beruházási igény mellett is tartós, az ilyen beruházásokat általában vállalati finanszírozásban valósítják meg, mert kedvezőbb a projektfinanszírozásnál. Az atomerőművek működéséhez szükséges üzemanyag több évre előre beszerezhető és tárolható. A ma ismert uránkészlet a világ jelenlegi erőműparkjának (436 blokk) négyszeresével számolva is száz évre elegendő, tehát az új atomerőmű üzemanyag-ellátása hosszú távon is kockázatmentesen biztosítható - jelezte Hózer Zoltán, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet laboratóriumvezetője. Végh János, a kutatóintézet igazgatóhelyettese szerint Magyarországon egy harmadik generációs, nyomott vizes PWR technológiájú blokkal számolhatunk. Az ilyen típusok tervezett üzemideje 60 év, az üzemanyag átrakása rövidebb és ritkábban kell cserélni, mint a mai konstrukciónál. Az új blokknál három teljesítmény jöhet szóba, a 600, az 1000 és az 1600 megawattos, ebből - az összes tényezőt figyelembe véve - leginkább az ezer megawattos egységgel érdemes számolni. Mayer György

Stratégiai gáztároló - köz- vagy magánpénzből?

A januári közel háromhetes gázkrízis is indokolja a magyarországi gáztárolók bővítését, de kérdés, hogy a stratégiai tároló létesítése állami feladat-e - a kérdés az Energiainfo.hu által a gázellátás biztonságával foglalkozó rendezvényen merült fel.