Nem érthető - és alapvetően az uniós szabályokat is sérti - az, hogy Magyarországon miért épül állami finanszírozással stratégiai gáztároló, hiszen ez nem állami feladat. Az ilyen tárolóhoz a feltételeket kell államilag megteremteni, beleértve a beszerzés, készletezés és egyéb költségek elismerését a végfelhasználói árban - hangsúlyozta a konferencián Szabó György, a makói gázmező kutatásában is érdekelt TXM Kft. ügyvezető igazgatója. Az ellátás biztonsága szempontjából sokkal fontosabb lenne, hogy a hazai ásványvagyon hasznosításánál - beleértve a gázkitermelést is - betartanák az erre vonatkozó törvényeket, amelyek többek között a kutatási (koncessziós) jogokhoz kapcsolódó teendőket szabályozzák. De ide tartozik a hosszú távú kiszámíthatóság is, mert például éppen tavaly emelték fel a magyar bányajáradékot 12 százalékról 38 százalékra, pedig nemzetközi összehasonlításban a 12 százalék is magas volt. A jövőről szólva azt hangsúlyozta Szabó György, hogy a magyar energiapolitika nem követheti el azt a hibát, hogy nem fejleszti a nukleárisenergia-termelést.
Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó partnere szerint nagy kérdés, hogy a jelenlegi napi 6-8 millió köbméteres hazai gázkitermelést mikor tudjuk megduplázni. Bár tárolókból uniós összehasonlításban is jól állunk a jelenlegi 4-4,5 milliárd köbméteres kapacitással, azonban ha rajtam múlna - tette hozzá Kiss Péter - megdupláznám a stratégiai tárolási mennyiséget. Még állami szerepvállalással is, főleg annak tükrében, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva az orosz gáznak, ami Ukrajnán keresztül, egy vezetéken érkezik hozzánk. Ugyancsak fontos a szállítási és beszerzési lehetőségek diverzifikálása, az a jó, ha lehetőleg minél több vezeték halad át az országon, legyen az a Déli áramlat vagy a Nabucco, de csak azt szabad támogatni, amelyben gáz is lesz. Nem szabad megfeledkezni a cseppfolyós gázról sem.
Már tavaly júliustól érezni lehetett az áramfogyasztás visszaesését, akkor 1,6 százalékkal csökkent a felhasználás, ami decemberre már 8 százalékkal esett vissza a gazdasági válság hatására - vázolta a helyzetet Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője. Ezzel megfordult az a hosszú idő óta hangoztatott prognózis, hogy évi 1-2 százalékos villamosenergiaigény-növekedéssel kell számolnunk. A gázfelhasználásnál is látható a visszaesés, hiszen a januári krízisnél 70 millió köbméteres napi fogyasztást regisztráltunk, miközben néhány éve még 90 millió köbméter volt a napi csúcsigény a hidegebb téli hónapokban. A földgázellátásnál jól látszik az is, hogy éves szinten nem volt eddig sem probléma a mennyiséggel, ám a szezonális igényeket figyelembe véve - a januári válság napjaiban - komoly ellátási gondok merültek fel.
napi
Economx