Az energiafüggőség, az energiahordozók hosszú távon várható ismételt drágulása és a klímavédelem jelentik az energiaszektor legfontosabb kihívásait - hangsúlyozta Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a Budapesten rendezett Klímacsúcson. Szerinte a jelenlegi erőművi technológiák elavulása miatt 2020-ig mintegy 4-5 ezer megawatt erőművi kapacitás kiesésére kell számítani Magyarországon, aminek pótlására új energiatermelési módszereket szükséges kialakítani. Magyarország a megújuló energiaforrások részarányának 13 százalékos növelését vállalta az Európai Unió energiapolitikai és éghajlatvédelmi stratégiájában, a kormány terveiben azonban ennél nagyobb, 15 százalékos zöldenergia-fejlesztés szerepel.
Magyarország legnagyobb kihívása az energetika területén az importfüggőség csökkentése, ezzel növelhetjük az ellátásbiztonságot. Ennek lehetséges módjai az energiatakarékosság, a megújuló energiahordozók használata, az atomerőmű élettartamának növelése, új blokkok építése, korszerű erőművek létrehozása, az új gázforrások és a hálózatfejlesztés beindítása, valamint a stratégiai földgázkészlet növelése.
A miniszter szerint az energiatermelés és a közlekedés az üvegházhatás 78 százalékáért felelős, ezért azt a célt tűzte ki a tárca, hogy kilenc évig, évi 1 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. Ennek megvalósulásához egy megbízható támogatási alap és egy jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer létrehozása szükséges. A tárca célkitűzése, hogy 2020-ig a megújuló energiahordozók felhasználása 186 PJ/évre (több mint háromszoros értékre), a zöldáramtermelés 9470 GWh/évre (hatszorosára) növekedjék. A megvalósulás feltétele - a szükséges anyagi forrásokon kívül - a kötelező átvétel árhatásának mérlegelése, a geotermia esetében pedig a környezetvédelmi előírások ésszerű könnyítése. A mezőgazdaságban meg kell teremteni az alapanyag, vagyis a biomassza folyamatos rendelkezésre állásának feltételeit.
Napi
Economx