Energetika

Gazdát cserél a brit finomító

A legnagyobb amerikai olajfinomítóként számon tartott Valero Energy megvásárolja a Chevron brit finomítóját, az ügylet összesen 1,73 milliárd dollárról szól. A finomítóért 730 millió, a raktárkészletekért és egyéb eszközökért egymilliárd dollárt fizet a Valero, az összegért pedig ezer Texaco-márkájú benzinkutat is kap Nagy-Britanniában és Írországban. A Bloomberg szerint a Chevron közel egy éve keresett vevőt utolsó európai üzeme, a walesi Pembroke számára. A Valero szóvivője csak annyit közölt, hogy a vállalat már korábban is nyíltan kifejezte az európai lehetőségek iránti érdeklődését, a konkrét üzletről azonban nem kívánt nyilatkozni. A Valero 2005 óta nem vásárolt új finomítót, az azóta eltelt időszakban ráadásul négy üzemtől meg is vált. A Pembroke 210 ezer hordó kőolajat képes feldolgozni naponta, ami a brit termelés egynyolcadát jelenti. A közel kétmilliárd dolláros vételár raktárkészleteket is tartalmaz. Miközben a kőolajból üzemanyagot előállító üzemek árrései növekedhetnek a következő 1-1,5 évben, az egyes országok sokkal inkább energiabiztonsági szempontból, és kevésbé gazdasági racionalitásból szereznek be finomító kapacitásokat - fogalmazott az egyik elemző.

Legolcsóbban a cégek takaríthatnak meg

A legkisebb költséggel az ipari szektorban érhető el jelentős energiamegtakarítás, a Virtuális Erőmű Program a legjobb gyakorlatok összegyűjtésével kétszáz megawattnyi erőművet váltana ki a megspórolt energiával. A Virtuális Erőmű Program (VEP) 2020-ig egy 220 megawatt teljesítményű (nagyjából a Vértesivel Erőművel megegyező nagyságú) erőmű áramtermelését válthatja ki igazolt energetikai megtakarításokkal. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részvételével, az Ipenerg Egyesülés kezdeményezésére induló projekt lényege, hogy az energiamegtakarítást az energiahatékonyság növelése és a tudatos energiafelhasználás széles körű elterjesztésével kívánja elérni. A legolcsóbb és egyben leghatékonyabb megtakarítást az energiamenedzsment-rendszerek biztosítják, ezek kevésbé finanszírozást, sokkal inkább szervezést és odafigyelést igényelnek a cégek részéről - mondta lapunknak Fürjes Balázs, az Ipenerg igazgatója. Számos példa mutatja, hogy egyszerű megoldásokkal - például egyedi termosztátok helyett központi fűtésszabályozás vagy éppen a munkaruha helyes megválasztása - lényegi beruházás nélkül is lehet energiát spórolni. A VEP egyik célja hogy először a nagyobb cégeknél megvalósítva az úgynevezett legjobb gyakorlatokat egyszerű üzenetek formájában juttassa el a kis- és középvállalkozásokhoz. Fürjes szerint jó példa erre a sűrített levegő alkalmazása, amely az egyik legdrágább energiaforrásnak számít, így ahol biztonságtechnikai okok nem indokolják, ott egyéb megoldásokkal lehet kiváltani használatát. Integrált, szerves egységre van szükség az energiamenedzsmentben, hiszen ennek hiányában a legjobb szándék is vezethet a célokkal ellentétes eredményre - foglalta össze az igazgató. A tapasztalatok szerint a motiváció, illetve az ismeretek hiánya jelenti a hatékonysági törekvések legnagyobb gátját, ami ellen egyrészt figyelemfelhívással, másrészt pedig díjazással és motiváló szabályozási környezettel lehet fellépni. Utóbbi körbe tartozhat a tudatos cégeket jutalmazó zöld közbeszerzés vagy a pályázati pénzek elosztásánál ez alapján kapható pluszpontok rendszere. A szemléletformálásban fontos eszköz lehet, hogy a rendszer a pozitív üzenetekre és a motivációra épül - tette hozzá. A VEP az amerikai és az európai hasonló kezdeményezések elveit vegyítené, azaz a már elvégzett beruházások dokumentált megtakarításai mellett a feltérképezett potenciál jövőbeni elérésére vállalt kötelezettségeket is tartalmazza majd az energiaszámláló.

Szolgáltatókat vehet az állam

Nincs ellentmondás az energiapiacok liberalizációjának európai uniós szintű célja, valamint az állam nagyobb szerepvállalására vonatkozó magyar célok között - mondta el Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője egy háttérbeszélgetésen. Helyre kell állítani az állam befolyásoló szerepét, a szabályozói eszközök ugyanis önmagukban nem elégségesek - fogalmazott. A miniszter szavai szerint az a megoldás sem kizárt, hogy az állam bizonyos energiaszolgáltatók esetében a visszavásárlás eszközét alkalmazza; a magyar állam számára az energiaszektor minden szegmensében - gáz, távfűtés, villamos energia, megújulók - téma lehet a nagyobb szerepvállalás. Fellegi Tamás azt is elmondta, hogy dolgoznak a rezsiköltség-moratórium ügyén. Ennek kapcsán a távhőár, illetve a rezsi részét képező, nem energia jellegű kiadások (például víz- és csatornadíj) árszabályozása egy közös csomagban valósul majd meg a tervek szerint - fűzte hozzá. A távhő árát egyébként a földgázéhoz hasonló módon szabályoznák, de egyelőre a támogatások lehetséges forrásainak ügyében sem született döntés.

Virtuális erőművé állhatnak össze a kis energiatermelők

A virtuális erőmű egy újfajta termelésszervezési koncepció az áram előállításában, lényege, hogy kiserőművek rendszerirányítási egységbe állnak össze, aminek révén nagy termelőként tudnak megjelenni a villamosenergia-hálózaton. A megoldás olyan informatikai és telemetriai, a Mavir Zrt. által akkreditált rendszer, amely az ország különböző pontjain működő független energiatermelőket köti össze, egy erőművi egységként kezeli. A koncepció gyakorlati megvalósítása azoknak az áramtermelőknek nyújt segítséget, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy a piacon jó árakat el tudjanak érni vagy akár meg tudjanak jelenni - mondta lapunknak Chikán Attila, az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. A kereskedőknek bizonyos termelési méret alatt túl sok problémát jelentenek a termelők, így ezekkel nem szívesen foglalkoznak, illetve olyan árakat ajánlanak, amelyek mellett nem éri meg az áramot értékesíteni. Chikán szerint e méretkorlát változó, általánosságban Magyarországon 25-30 megawatt körül van.