A legkisebb költséggel az ipari szektorban érhető el jelentős energiamegtakarítás, a Virtuális Erőmű Program a legjobb gyakorlatok összegyűjtésével kétszáz megawattnyi erőművet váltana ki a megspórolt energiával.
A Virtuális Erőmű Program (VEP) 2020-ig egy 220 megawatt teljesítményű (nagyjából a Vértesivel Erőművel megegyező nagyságú) erőmű áramtermelését válthatja ki igazolt energetikai megtakarításokkal. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részvételével, az Ipenerg Egyesülés kezdeményezésére induló projekt lényege, hogy az energiamegtakarítást az energiahatékonyság növelése és a tudatos energiafelhasználás széles körű elterjesztésével kívánja elérni. A legolcsóbb és egyben leghatékonyabb megtakarítást az energiamenedzsment-rendszerek biztosítják, ezek kevésbé finanszírozást, sokkal inkább szervezést és odafigyelést igényelnek a cégek részéről - mondta lapunknak Fürjes Balázs, az Ipenerg igazgatója. Számos példa mutatja, hogy egyszerű megoldásokkal - például egyedi termosztátok helyett központi fűtésszabályozás vagy éppen a munkaruha helyes megválasztása - lényegi beruházás nélkül is lehet energiát spórolni. A VEP egyik célja hogy először a nagyobb cégeknél megvalósítva az úgynevezett legjobb gyakorlatokat egyszerű üzenetek formájában juttassa el a kis- és középvállalkozásokhoz. Fürjes szerint jó példa erre a sűrített levegő alkalmazása, amely az egyik legdrágább energiaforrásnak számít, így ahol biztonságtechnikai okok nem indokolják, ott egyéb megoldásokkal lehet kiváltani használatát. Integrált, szerves egységre van szükség az energiamenedzsmentben, hiszen ennek hiányában a legjobb szándék is vezethet a célokkal ellentétes eredményre - foglalta össze az igazgató. A tapasztalatok szerint a motiváció, illetve az ismeretek hiánya jelenti a hatékonysági törekvések legnagyobb gátját, ami ellen egyrészt figyelemfelhívással, másrészt pedig díjazással és motiváló szabályozási környezettel lehet fellépni. Utóbbi körbe tartozhat a tudatos cégeket jutalmazó zöld közbeszerzés vagy a pályázati pénzek elosztásánál ez alapján kapható pluszpontok rendszere. A szemléletformálásban fontos eszköz lehet, hogy a rendszer a pozitív üzenetekre és a motivációra épül - tette hozzá. A VEP az amerikai és az európai hasonló kezdeményezések elveit vegyítené, azaz a már elvégzett beruházások dokumentált megtakarításai mellett a feltérképezett potenciál jövőbeni elérésére vállalt kötelezettségeket is tartalmazza majd az energiaszámláló.
A Hamburger Hungária (HH) csoport az Ipenerg tagjaként egyetért a Virtuális Erőmű Program filozófiájával, hiszen Magyarországon az energiatakarékosságnak különös prioritást kell élveznie - mondta lapunknak Szikla Zoltán, a Hamburger Hungária Erőmű Kft. ügyvezetője. A papíriparban tevékenykedő vállalat komoly energiafogyasztónak számít, hazánkban pedig az ipari fogyasztók számára az energiaköltségek lényegesen magasabbak a régiós átlagnál, ami komoly kényszerítő erő az energiaracionalizálási törekvések számára. A HH ilyen tevékenységének legfontosabb eleme a 230 millió euróból megépült dunaújvárosi üzem, amely a korábbi csepeli egységnél fajlagosan 30 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt (termelési kapacitása pedig a régi gyár háromszorosa). Az új üzem 25-30 megawatt teljesítménnyel egyenértékű energiafogyasztásbeli csökkenést eredményezett a társaságnak, elsősorban a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával. A korábbi technológiával például 100 kilogramm papír előállításához 120 kiló vizet kellett elpárologtatni, az új rendszerben azonban e szám 100-ra csökkent. A párologtatás során keletkező nagy mennyiségű 100 fokos vizet egy körfolyamatban újra felhasználja az üzem, az ezer egyedi gépből álló rendszert pedig egy folyamatosan optimalizált számítógépes rendszer vezérli Az energiatakarékossági törekvések sohasem érnek véget, folyamatos munkát igényel az energiaköltségek további csökkentése - fogalmazott az ügyvezető. A HH tervei között szerepel egy erőmű építése is, amely a gyár számára a ma elérhető legmagasabb, 85 százalékos összhatásfokkal termelne áramot és hőt, ezzel jelentős megtakarítást jelentene az energiahordozók szempontjából az átlagosan 30 százalékos hatásfokú nagyerőművekhez képest. A 150 millió eurós nagyságrendű beruházást igénylő üzem tüzelőanyagát a tervek szerint részben saját hulladékok, részben biomassza adná, azonban a rugalmas rendszer akár szén befogadására is képes lenne.
