Nincs ellentmondás az energiapiacok liberalizációjának európai uniós szintű célja, valamint az állam nagyobb szerepvállalására vonatkozó magyar célok között - mondta el Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője egy háttérbeszélgetésen. Helyre kell állítani az állam befolyásoló szerepét, a szabályozói eszközök ugyanis önmagukban nem elégségesek - fogalmazott. A miniszter szavai szerint az a megoldás sem kizárt, hogy az állam bizonyos energiaszolgáltatók esetében a visszavásárlás eszközét alkalmazza; a magyar állam számára az energiaszektor minden szegmensében - gáz, távfűtés, villamos energia, megújulók - téma lehet a nagyobb szerepvállalás. Fellegi Tamás azt is elmondta, hogy dolgoznak a rezsiköltség-moratórium ügyén. Ennek kapcsán a távhőár, illetve a rezsi részét képező, nem energia jellegű kiadások (például víz- és csatornadíj) árszabályozása egy közös csomagban valósul majd meg a tervek szerint - fűzte hozzá. A távhő árát egyébként a földgázéhoz hasonló módon szabályoznák, de egyelőre a támogatások lehetséges forrásainak ügyében sem született döntés.
A tárcavezető az uniós elnökség feladatairól is szólt. A legfontosabb energiapolitikai célok a 2020-as, illetve 2050-es stratégiák kidolgozása, illetve az ezekhez kapcsolódó fejlesztéspolitikai kulcskérdések tisztázása lesz - mondta a miniszter. A közös európai energiapolitika áttörést jelentő sikere, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) élére közös európai jelölt került - tette hozzá. Az európai energiapolitika mindazonáltal továbbra sem tekinthető homogén egységnek - derült ki a miniszter szavaiból. Az Európai Bizottság mellett nemcsak a nemzetállamok, de a nagy energiacégek is igyekeznek saját érdekeiket mind határozottabban érvényesíteni. A nagyvállalatok közt elsősorban a 2020-as infrastrukturális célokhoz szükséges hatalmas forrásokért megy a küzdelem, amely akár 800-1000 milliárd euróra is rúghat.
