BUX 139468.07 -0,3 %
OTP 45970 0,04 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Recesszióban a magyar vitorláshajó-gyártók

A hazai hajóépítő szakma megmaradásának egyetlen lehetséges útja nem a szériagyártás kényszeredett másolásában, hanem a klasszikus hajóépítés élőmunka-igényes termékeinek előállításában van – véli az egykori Magyar Hajóipari Egyesület elnöke, Kövendi Dénes, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozott.

2004. június 17. csütörtök, 10:41

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A vitorlás hajók magyar gyártóinak döntő többsége mára csőd közeli helyzetbe került, néhányan be is fejezték tevékenységüket. Egy részük azonban annyira bízik a folytatásban, hogy a tulajdonosok akár a magánvagyonukat is elzálogosítják - tette hozzá Kövendi. A hajóértékesítés 1999-ben tetőzött, akkor 200-250 hajót építettek, a piaci értékesítés árbevétele pedig éves szinten – mai áron számolva – egymilliárd forint körül lehetett. A felfutó időszakban hat komolyabb üzemben és tucatnyi műhelyben folyt a termelés, a nagyobb üzemek átlag akár évi 30 hajót is készítettek.

A hazai hajógyártás legnagyobb baja, hogy egyesek többre tartják a német vagy az amerikai termékeket, mint a hazait. További probléma, hogy itthon a vevők jó esetben is csak az első tavaszi napsütések idején döntik el, milyen hajót szeretnének nyárra. Ennyi idő alatt viszont képtelenség hajót építeni – tette hozzá, majd rámutatott: a tenger melletti, hajózási kultúrával bíró országokban a megrendelők már ősszel eldöntik, milyen hajót kívánnak a következő szezonra. A sajátos magyar piac miatt a magyar hajóépítők és -kereskedők rákényszerültek arra, hogy raktárban is tartsanak modelleket, ami mindig komoly rizikót jelentett.

A magyar belvízi vitorlázás megoszlása nem ideális, hiszen a hajók 90 százalékát a Balatonon használják azok tulajdonosai, holott a Tisza-, a Fertő és a Velencei-tó is ideális lenne e „szerelemhez”. Az is hiba, hogy a Balatont túlméretes, nem a magyar tengerre alkalmas méretű hajók lepték el. Becslések szerint a tó kikötőiben ötezer olyan hajó található, amelyet rendszeresen vízen tartanak. Megdöbbentő, hogy a balatoni kikötőkben a hajó parkolása és tárolása többe kerül, mint a tengeri kikötőkben. A Balatonnál egy átlagos méretű vitorlás éves helypénze elérheti az 500 ezer forintot – tette hozzá a szakember.

Kövendi szerint idehaza a fenntartás magas költsége volt az oka annak, hogy a középosztályban nem terjedt el olyan mértékben a vitorlázás, mint Nyugat-Európában. A hajó újkori árának 5-10 százalékát el kell költeni egy esztendő alatt, továbbá a hajó biztonsági felszerelésére is tetemes summát kell áldozni a vízre helyezés előtt.

Molnár Csaba
Molnár Csaba

Ez is érdekelhet