BELPOLITIKA

Kettős állampolgárság: tájékoztató kampányt indít a kormány

Ha eredményes lesz a december 5-i népszavazás, és a többség támogatja a kedvezményes honosítást, csak olyan törvénymódosítás születhet, amely teljes értékű állampolgárságot biztosít a határon túli magyaroknak - jelentette ki Petrétei József. Az igazságügyi miniszter szerint ugyanis az alaptörvény kimondja: nem lehet különbséget tenni a magyar állampolgársággal rendelkező személyek között annak alapján, miként jutottak ahhoz. Így a parlamentnek jövő tavasszal - ha a kettős állampolgárságról ügyében döntő decemberi referendum sikeres lesz - ki kell egészítenie a honosítási jogcímmel az állampolgárságról szóló kétharmados törvényt. Vagyis a mintegy 800 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli automatikusan megkapná a magyar állampolgárságot, és az azzal járó valamennyi jogosultságot. A honosítottak feltétel nélkül letelepedhetnének hazánkban, emellett uniós állampolgárságot is kapnának. Ez - mondta Petrétei - itthon és külföldön egyaránt konfliktusokhoz vezetne. A Népszabadság információ szerint ezért a szaktárca tájékoztató kampányt indít a népszavazás várható hatásairól. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke tegnap a köztévé Nap-kelte című reggeli műsorában úgy fogalmazott: ha adunk kettős állampolgárságot, akkor ennek az összes következményeivel együtt adjuk meg, és ne sunyiskodjunk. Hozzátette: ha a népszavazás a kedvezményes honosítás mellett dönt, ő maga ahhoz minden szükséges eszközt megszavaz. Hangsúlyozta: igen rossz üzenete lenne annak, ha a referendum eredménytelen lenne, vagy a többség nemmel voksolna. A népszavazást kezdeményező szervezet, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnöke úgy véli: a kormány állásfoglalása a kettős állampolgárság és a kórház-privatizáció kérdésében biztos út az előrehozott választások felé. Ezzel a kormány - Patrubány Miklós szerint - ötmillió magyarral kerül szembe. Úgy véli: a kabinet csak a lakosság félelmét akarja felkelteni egy megtévesztő kampánnyal, a határon túli magyarokra kizárólag költségvetési tényezőként tekint, figyelmen kívül hagyja, hogy a kettős állampolgársággal mintegy 4 millió képzett, érettségivel rendelkező potenciális munkaerőt kapna a magyar gazdaság. (Nszab, 1., 6. old., NSZ 4. old.)

Elfogadták a jövő évi adótörvényeket

A parlament tegnap kormánytöbbséggel elfogadta az új adótörvényeket és döntött a hozzájuk benyújtott módosító indítványokról is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint jövőre minden eddiginél igazságosabb lesz az adórendszer, a Fidesz viszont úgy látja, a vállalkozások biztosan rosszul járnak 2005-ben. A több mint 320 paragrafusból álló adótörvények a legtöbb területen lényeges változást hoznak az eddigi szabályozásokhoz képest. A legfontosabb módosítás a kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése lesz. Másfél millió forint alatt 18, afelett pedig 38 százalék adót kell majd fizetni. Jövőre várhatóan a családok évi 8 millió forintos összjövedelem-határig vehetik majd igénybe az adókedvezményeket. Ennek felső határa 2005-ben legfeljebb 100 ezer forint lesz, de a korlát nem vonatkozik a lakáshitel-, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjbefizetésekre. A pénzügyminiszter szerint csak a személyi jövedelemadó módosítása mintegy 100 milliárd forintot hagy az adózóknál, ami egy kétkeresős átlagos családnál már évi 100 ezer forintot jelent. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy csökken az egészségügyi hozzájárulás a vállalkozók számára, és 18-ról 16 százalékra mérséklődik a társasági nyereségadó is. A Népszabadság táblázatban is ismerteti a legfontosabb jövő évi adóváltozásokat. (NSZ 6. old., Nszab. 18. old., NG 3. old., VG 5. old.)

Gyurcsány és Juhász Irakba készül

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter meglátogatja az iraki magyar missziót, vélhetően azt követően, hogy a parlament dönt a katonák mandátumának meghosszabbításáról. A védelmi tárca vezetője pénteken informálta a négy parlamenti párt képviselőit a kormány álláspontjáról. Mint ismert, a kabinet negyedéves hosszabbítást szeretne, az ellenzéki pártok nem támogatják az elképzelést. Juhász Ferenc reményét fejezte kik, hogy tíz napon belül parlamenti döntés születik az ügyben. A szakminisztériumban pénteken videotelefon-összeköttetést teremtettek az iraki misszióval. Búza Gyula megbízott parancsnok referált az ottani helyzetről és hangulatról Juhász Ferencnek. Gyurcsány Ferenc Brüsszelben tájékoztatta Ijád Allávi iraki ideiglenes kormányfőt arról a magyar kormányzati szándékról, miszerint katonáink március 31-ig hosszabbítanának. A kormányfő azt mondta: a választások előtt való távozás nem a demokratizálódást segítené, hanem a helyzet elbizonytalanodását. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tony Blair kérése ellenére sem támogatja a magyar csapatok iraki szerepvállalásának meghosszabbítását. Az angol miniszterelnök telefonon beszélt a volt magyar kormányfővel, aki azzal érvelt, hogy Blair kérése ellenkezik a magyar emberek többségének véleményével. A Népszabadság információi szerint Orbán amerikai diplomáciai illetékesekkel is konzultált. A lap úgy tudja, amerikai részről elismerően értékelték, hogy a magyar kormány és a Fidesz egyaránt tartotta magát ahhoz a washingtoni kéréshez, melynek értelmében az amerikai elnökválasztás kimeneteléig nem "bolygatták" az iraki szerepvállalás hosszabbításának kérdését. A Downing Street szóvivője tegnap a lap londoni tudósítónknak elmondta: miután magánjellegű beszélgetésről volt szó, nem kívánják kommentálni, hogy Orbán visszautasította Blair kérését. Orbán egyébként tegnap a Hír Tv-nek adott interjújában kijelentette: ha olyan érveket kapnak, amelyek arról szólnak, hogy maradni kell Irakban, akkor a Fidesz megfontolja azokat, de egyelőre nem hallottak semmilyen, a magyar nemzet érdekét szolgáló érvet. (NSZ nov. 6., 1., 3. old., nov. 8., 3. old., Nszab. nov. 6., 1. old., nov. 8., 2., 6. old., MN nov. 6., 1., 3. old.)

Nyugdíjkényszer a közszférában?

Egy, a jövő évi költségvetéshez benyújtott szocialista módosító indítvány szerint az eddigi 70 éves korhatár helyett legfeljebb 62 éves korig lehetne köztisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszonyban maradni. A szabályozás nem érintené a bírákat és az alkotmánybírákat. Egy másik javaslat szerint megszűnne a köztisztviselőknek alanyi jogon járó nyelvpótlék, arról a munkáltató dönthetne. Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára elhamarkodottnak és megalapozatlannak tartja ezt a javaslatot, és úgy véli, hátrányos az a tervezett változás is, amely szerint az eddigi plusz-mínusz 20 százalék helyett 40 százalékkal is eltérhetne a fizetés a köztisztviselői illetménytáblában meghatározottól. Fehér szerint ugyanis a plusz 40 százalékot csak mások rovására lehet megadni. A kormány visszavonná a köztisztviselőktől rekreációs szabadságot is, a szakszervezet szerint viszont a felfüggesztés célravezetőbb lenne. (Nszab. 1., 7. old.)