A szlovák-magyar határ menti településeken lévő nagy beruházók is profitálnak abból, hogy jelentős szabad munkaerő van a túloldalon. Az egyik ilyen nagy "felszívó" az esztergomi Magyar Suzuki Zrt., ahol a kezdetektől foglalkoztatnak szlovákiai munkavállalókat. Ruska Viktóriától, a társaság kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, hogy a jelenlegi 3778 főből 63 százalék a magyarországi, 34 százalék a szlovákiai és 3 százalék az egyéb munkavállaló (feltehetően közéjük sorolandók a cég japán alkalmazottjai is). A Suzuki egyébként a gyártás szinte minden területén foglalkoztat a határ túloldaláról érkezetteket, s semmilyen téren (például a bér és a juttatások terén) nem különbözeti meg őket a magyarországi munkavállalóktól. S ahogyan a cég magyarországi munkavállalóit is segítik a bejárásban, úgy a szlovákiai területen élőket is autóbusszal szállítják Esztergomba.
A Nokia komáromi gyárában - ahol főként elektronikai munkakörben foglalkoztatják a dolgozók többségét - sem különböztetik meg a munkásokat származásuk szerint. Itt viszont éppen ezért lapunk érdeklődésére annyit közöltek, hogy a Nokia Komárom Kft.-nél jelenleg több mint négyezer munkavállaló dolgozik, akiknek többsége magyarországi.
A győri Audi Hungaria Motor Kft.-nél nem jellemző, hogy a határ túloldaláról tömegesen érkeznének munkavállalók, a cégnek a Rába-parti városból és 50-60 kilométer sugarú vonzáskörzetéből (Mosonmagyaróvár, Pápa, Csorna, Tatabánya, Oroszlány) sikerül kielégítenie munkaerőigényét. Ez annak is köszönhető, hogy Győr kiemelkedő gépipari hagyományokkal rendelkezik, s a képzésből kikerülők a cég alkalmazottai lehetnek. Az Audi ugyanis általában magasan kvalifikált munkavállalókat keres - mondta a Napinak Czechmeister Mónika, a társaság szóvivője, aki hozzátette: kapujuk nyitva áll a Szlovákiából érkezettek előtt is, de mind ez ideig nem volt jelentős az érdeklődés. Ennek egyik oka lehet, hogy a közeli szomszédos területeken inkább a mezőgazdaság a jellemző, s kisebb figyelmet szenteltek az Audi számára releváns gépipari képzésre.
