Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Komoly fejfájást okozhat a cégeknek, hogy az idén az APEH kiemelten kezeli a kutatás-fejlesztéssel (k+f) összefüggő kedvezményeket. A probléma nem az, hogy a társaságok tömegesen csaltak volna korábban, hanem inkább az, hogy a gyakorlati tapasztalatok hiányában akár a jóhiszeműen elszámolt k+f költéseket sem fogadja el a hatóság - mondták el a közelmúltban a Deloitte szakértői a System Media egyik rendezvényén.
Ennek egyik oka az lehet, hogy az idén bekerült a jogszabályokba - többek közt a társasági adótörvénybe -, hogy az elszámolható költségeket a Frascati kézikönyv szerint kell megállapítani, és ugyanez számít forrásnak annak tekintetében is, hogy egyáltalán mi minősül k+f-nek. Ez önmagában pozitív változás, mint ahogyan az sem baj, hogy az adóhatóság - más megbízható támpont híján - ezt a kézikönyvet alkalmazva végzi az ellenőrzéseket. Probléma lehet azonban, hogy míg a kézikönyvet csak az idei évtől kell figyelembe venni, az APEH a benne foglalt megállapításokat visszamenőleg is számon kéri arra hivatkozva, hogy más mankót nem is tud használni.
A revizorok egyelőre nem alkalmaznak finom módszereket. Az esetek többségében az innovációs járulékfizetést kiváltó költéseket nézik, egyelőre a társasági adóban és iparűzési adóban igénybe vehető kedvezmények nem annyira fontosak.
Leginkább azokra a k+f költségekre fokuszálnak, amelyek igénybe vett kutatás-fejlesztésre vonatkoznak - csak az egyetemektől, nonprofit szervezetektől és külföldi cégektől kapott kutatást lehet elszámolni, a magyarországi vállalkozástól származót nem. Itt külön figyelik azokat a megrendelt szolgáltatásokat, amelyek nem minősülnek kutatásnak. Tipikusan ilyen a piackutatás - egy fmcg-szektorban érdekelt céget épp amiatt kaszált el a hatóság, mert egy fogyasztói szokásokat vizsgáló kutatást akart k+f költésként elszámolni. A problémát az jelenti - mondják az érintettek -, hogy más lehetőség híján az APEH vizsgálóinak döntésén múlik, hogy egy-egy anyagot valóban közérdekű alapkutatásnak, avagy álcázott marketingkutatásnak minősítenek. Szintén vörös posztónak számít a k+f kutatások testre szabása, a kézikönyv szerint ugyanis ez sem tekinthető k+f tevékenységnek. A korábbi évek ellenőrzése során kiderült: ha az APEH az adott tanulmány bizonyos részét megtalálja az interneten - például a bevont egyetem honlapján publikálva -, a kutatás egyediségét kezdik el vitatni. Egyes - túlzó - vélemények szerint arra a szóra, hogy "tanulmány", az adóhatóság már ugrik. A probléma ugyanakkor nem csak a vállalkozások oldalán jelentkezik gondként: az innovációs járulék ilyetén felhasználása olyan hallgatólagos megállapodást takart, amelynek révén a cégek támogathatták a hazai felsőoktatást, a megbízások megkérdőjelezése, a megbízási díjak visszaszedése, az új megbízások elapadása - amely a járulék tervezett törlésével már az idén bekövetkezhet - épp ezért a felsőoktatási intézménystruktúrában is komoly gondokat okozhat.
