Sérülékenységünk csökkenése Orosz Dániel, az AXA-csoport Magyarország stratégiai tanácsadója szerint annak köszönhető, hogy bár jelen pillanatban még hatalmas, nyugat-európai szintű adósságállománnyal rendelkezünk, de már rátértünk egy olyan útra, amely az IMF szerint öt éven belül akár 15 százalékponttal, 65 százalékra is mérsékelheti az GDP-hez mért adósságot. Ennek az adósságpályának az íve - hangsúlyozta Orosz - megnyugtatóan hat a magyar állampapír-tulajdonosok közérzetére. Az elemző az idei évre további 50 bázispontos monetáris lazítást vár, márciusban 5,5 százalékon érheti el a mélypontját az MNB kamatvágási kampánya.
A Bajnai-kabinet által tavaly sikeresen megkezdett kiigazításoknak köszönhetően - fejtette ki Orosz - a görög adósságválság első felvonása csak igen mérsékelten éreztette hatását mind az országkockázat, mind az állampapírhozamok vagy a forint tekintetében. Azaz a fiskális szigor eddig védőpajzsként funkcionált az újabb krízisben és továbbra is zöld utat ad 25 bázisponttal haladó monetáris lazításoknak. Ennek köszönhetően előreláthatólag nem torpan meg februárban az eddigi fokozatos kamatcsökkentés, viszont április táján a politikai bizonytalanság hatására megnövekvő volatilitást már stop jelzésként értelmezheti az MNB.
A CIB-nél is a magyar kamatszint további csökkenését várják, bár - mint hozzátették - az utóbbi idők piaci izgalmai határozottan mérséklik a további lazítás esélyét. A választásokat ennek a banknak az elemzői is pluszkockázatként értékelik. Úgy látják, hogy a következő kormány fiskális gazdaságpolitikájával kapcsolatban még sok a bizonytalanság, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy mekkora mozgástere lesz majd a monetáris politikának. Jelenlegi előrejelzésünk 5,25 százalékos év végi alapkamatot mutat, de erre a prognózisra vonatkozóan is sok a felfelé mutató kockázat. A legtöbb a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémiumokon fog múlni.
Az OTP elemzési központja szerint a 2009-es mélypontot követően 2010-ben ismét növekvő pályára állhat a világ gazdasága. Mint azonban megjegyezték, a jelenlegi előrejelzéseket inkább lefelé, a vártnál alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatok övezik. Az USA, az Egyesült Királyság, Japán és néhány EMU-tagállam esetében a költségvetési politika hosszú távon egyértelműen fenntarthatatlanná vált az adósság várható nagymértékű emelkedése miatt. Németország és az EMU legtöbb országa esetében azonban ez a probléma nem vagy sokkal kevésbé releváns. Az érintett országok esetében azonban kérdéses, hogy a válságkezelő intézkedések hatásának kifutása, illetve a középtávon elkerülhetetlen fiskális kiigazítási kényszer elodázható-e addig, amikor már a magánszektor egyedül is képes biztosítani a gazdasági növekedést. A banknál azt gondolják, hogy Magyarországon 2010-ben még kismértékben (0,3 százalék) zsugorodhat a hazai gazdaság. Az infláció az év végére 2,9 százalékra csökkenhet, az éves átlagos fogyasztói árindex 4,2 százalék lehet.
