Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A céges hitelállomány tavaly az előző évhez képest visszaesett (Napi, 2010. február 1.), de arról, hogy a különböző ágazatok finanszírozása miként alakult, még csak a 2009. harmadik negyedévi adatok állnak rendelkezésre. A feldolgozóipar hitelei a bankok, szakosított hitelintézetek és a külföldi hitelintézetek 100 milliárd forint mérlegfőösszeg fölötti fióktelepei teljes állományának 18,4 százalékát tették ki, szemben az előző év azonos időszakában elért több mint 19 százalékkal. A gépiparnak a teljes, egy év alatt összesen mintegy 35 milliárd forinttal szűkült finanszírozáson belül 15 százalék jutott, ami több mint egy százalékpontos esés. A könnyűiparnak közben sikerült körülbelül ugyanekkora részesedését megőriznie. Érdekes módon ebben az időszakban a bankok hiteleik nyolc százalékát helyezték ki az építőiparba - amelynek szereplői a leginkább panaszkodnak a banki források elapadására -, szemben az egy évvel korábbi 6,7 százalékkal. Az ágazat teljes hitelállománya 2007-hez képest majdnem megkétszereződött, a növekedés egy év alatt közel 22 százalékos volt. Az építőipari hitelállomány alakulásának nagyságát a bankok szerint a kockázatok növekedése miatti "átárazódás" is magyarázhatja (a magasabb kamatok, illetve felár magát az állományt is növeli).
Az OTP tapasztalatai szerint a válság legnagyobb vesztesei azok a vállalatok, amelyeknek jelentős az importjuk, és működésük nagy részét hitelből finanszírozták. Az UniCreditnél a legnagyobb visszaesést az építőiparban, a járműgyártásban, a könnyűiparban és az alapanyag-feldolgozás ágazataiban érzékelik. A válság minden ipari termelővállalatra jelentős hatással volt, különösképpen az építőipar és az autóipar beszállító ágazataira - mondta el Tóth László, a Citibank nagyvállalati üzletágának vezetője. A bankok által érzékelt folyamatokkal kapcsolatban kifejtette: a cégeknél a korábbinál jelentősen nagyobb figyelmet kapott a likviditáskezelés és általában a finanszírozás. A vállalatok pontosabban követték nyomon a vevői hitelminőséget, ez talán azon kevés területek egyike, ahol még létszámot is bővítettek.
A CIB-nél úgy látják, hogy az iparvállalatoknál az új banki finanszírozási igények kevésbé jellemzőek, a stabil anyagi hátterű anyacéggel rendelkező vállalatok pedig igyekeznek minél előbb törleszteni a fennálló hiteleket. Ha a cégek mégis vesznek fel hitelt, azt hosszabb, illetve nagyobb átlagos futamidőre teszik.
A Budapest Bank szakértői szerint a visszafogott üzleti aktivitás és beruházási kedvetlenség csökkentette mind a forgóeszköz-finanszírozási igényt, mind pedig a hosszú lejáratú beruházási hitelek iránti érdeklődést. Másik oldalról viszont - tették hozzá - pontosan a válság miatti nehéz körülmények rontották jelentősen a cégek anyagi helyzetét és fizetőképességét, így megnőtt a szektor általános kockázata, tehát romlott a hitelezhetősége.
